A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

Magyarországra, az oltárszekrény Mária-faragása mellett az alábbi szenteket ábrázolja: belső szárnyak: a Szentkirályok és Alamizsnás János, a külső szárnyakon: Szent György, Kristóf, Borbála, Erzsébet, Balázs, Szent Adalbert, illetve két Mária-kép: a Vizitáció és az Angyali üdvözlet."

5 Az oltár a Mária-tisztelet és az Árpád-házhoz köthető szentek (Szentkirályok, Szent Erzsébet, Szent Adalbert) mellett Szapolyai István gyermekeinek (György, János és Borbála) védőszentjeit is megjeleníti, a Szentkirályok pedig Szapolyai Imrére és Istvánra is utalhatnak, vagyis a szepeshelyi oltáron az egész Szapolyai család jelen van, kivéve Hedviget, akit természetesen rokona, Erzsébet is képviselhet, aki egyébként Szepeshelyre is ugyanazt a kannát „hozta el", amelyet Arnótfalván és Jánócon is „használt" (8. kép). Szapolyai István társadalmi emelkedésében nem csekély szerepet játszott az egyházi reprezentáció. Bátyjával, Imrével a Szepesség szakrális központjába, a szepeshelyi Szent Márton-templomba temetkeztek. Kérdés, hogy a csütörtökhelyi ún. Szapolyai-kápolnát ők építették-e,

116 tény azonban, hogy nyughelyüknek Szepeshelyet választották, ahol Szapolyai István nádor, a korábbi Krisztus Teste-kápolna átépítésével, 1493-ban új temetkezőkápolnát alapított a Boldogságos Szűz tiszteletére. A régészeti és építészettörténeti kutatás szerint egyébként a Szapolyai-kápolnák építőmesterei dolgoztak a menedékkövi kolostor újjáépítésén is. Az újjáépített kápolnában állították fel a szepességi művészet meghatározó alkotását. Az átépített kápolna Mária megkoronázása-oltára 1499ben készült el, vagyis a karácsony előtt meghalt István nádor még megélhette felszentelését. Nem sokkal korábban, 1481-ben fejezte be Michael Pacher tiroli-osztrák művész a salzkammerguti St. Wolfgang községben a közép-európai későgótika egyik főművét, a Máriamegkoronázása-oltárt, amelyet Szt. Wolfgangnak a plébánia patrónusának szenteltek. Szapolyai István 1499 karácsonyán, nem sokkal halála előtt Pápán kelt végrendeletében is megemlékezik a Szűz Mária-kápolna alapításáról, s végakarata szerint ott kíván végső nyughelyet magának. A testamentumosok között ott volt Miklós karthauzi barát, illetve két obszerváns ferences, Demeter és János, két plébános és a nádor két káplánja, vagyis végső akaratának kinyilvánítása és halála az egyházi repzentációt tekintve is fejedelmi módon ment végbe. Szapolyai testamentumában kivételes bőkezűséggel emlékezik meg a szepesi Szent Márton-egyházról, hiszen a gazdag mezővárost, Göncöt hagyja a káptalanra, amelynek kegyura volt, kérve, hogy a város jövedelméből mindennap mondjanak énekes misét elhunyt bátyja és a szintén oda temetett anyjuk, valamint az ő lelki üdvéért."

7 Az arnótfalvi, jánosfalvi és a lőcsei oltárokon feltűnt szentek tisztelete érdekes módon a szepeshelyi székesegyházban is megjelenik. A 17. század végén a szepesi káptalan vizitációs jegyzőkönyvében említenek egy 1503-ban kelt hártyára írt, függőpecsétes oklevelet, amelyben az oropusi püspök (episcopum Oropiensem) számos búcsút nyer a szepesi egyháznak, s a korabeli összes búcsút felsorolják. Az oropusi vagy olbai püspöki címet, amely a 16. században már csak a pápa által adományozható tituláris méltóság, ebben az időben Mekcsei György szepesi prépost, a Szapolyaiak embere viselte,

118 s tud115 Radocsay 1955. 439., Divald 1906. 54-56. Végh 2003. 384-385. 116 Maria Novotná felveti, hogy a csütörtökhelyi Mária Mcnnybcvétclc-kápolna és a Szapolyaiak kapcsolatára nem utal levéltári forrás, ráadásul a kápolna építése is korábbi, mint az eddig széles körben elfogadott 1473. év, így alapítása esetleg aThurzókhoz köthető. Novotna 2003. 117 MOL Dl 25386, 25287; EK Coll. Kapr. LUI; Wagner 1774.

1. XXX. sz. 118 Az oropusi püspök azonosításában Tóth Péter volt segítségemre, köszönettel tartozom érte.