A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

/7. kép. Szt. Bernardin és Kapisztrán János a Világkrónikában (1493) Schede! 1493. Buch. ff. CCI, CCXLVIÎI alapján (dig. fel v.) nusokat, Teschen városának falain kívül alapított nekik rendházat.

98 Ugyanakkor telepedtek le az obszervánsok Oppelnben is. Schedel nürnbergi Világkrónikája ugyanabban az évben jelent meg, amelyben a lőcsei oltárt felállították, s mind Bernardin, mind Kapisztrán fametszetes ábrázolása feltűnik benne (17. kép).

99 A Világkrónika meg is magyarázza Bernardin feltűnő attribútumát, a híres ferences prédikátornak ugyanis az volt a szokása, hogy prédikációja közben egy táblát mutatott fel, amelyre arany színnel festették fel Jézus (görög) nevének kezdőbetűit.

100 A lőcsei és a nürnbergi Bernardin-ábrázolás a lángnyelves IHS-jelvényt mint attribútumot illetően azonos, a lőcsei viszont kitűnik entuziazmusával, életszerűségével, itt nem egy szentet, hanem egy élő „cseri barátot" mintáztak meg. Bernardin nem sokkal korábban, a 15. század közepén már feltűnik a szepességi egyházművészetben, a mateóci Szent István és Imre-oltár külső szárnyain a Fájdalmas Krisztus és a Fájdalmas Szűzanya mellett az IHS-sziglát felmutató Sienai Bernardint is megfestették, ami ugyancsak sziléziai kapcsolatokra utal.

101 98 Bicrmann 1984. 89. 99 Schcdcl 1493. Buch. ff. CCL, CCXLVIII. 100 Wenn er prediget, so was sein gewonheit den voleckden namen Jhesus mit guldinen buehslaben in einer tajel gemalet gezeigen. Schcdcl 1493. Buch. f. CCXLVIII. 101 Novotná 2007. 5.