A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

is cipőket tart a kezében,

93 az oltárkép közelmúltban történt restaurálása azonban (restaurátor: Rudolf Boros) igazolta, hogy a figura csupán a templommodellt tartja.

94 Szent Hedvig a Szepességen kívül is része volt a késő középkori városi kultusznak. A kassai plébániatemplomban 1516-ban felállított Mettercia-oltár, amelyen a donátor, Czotmann Bertalan kassai gyógyszerész és felesége térdeplő ábrázolása is megjelenik, a Szent Annát és fölötte a győzedelmes Immaculata ikonográfiával megfestett Madonnát körülvevő szentek közösségében, a legfelső sorban Szent Veronika és Szent Katalin között a templommodellt tartó, hercegi koronás Hedviget is elhelyezték, míg a másik oldalon hasonló rangkoronával festették meg Szent Erzsébetet, kezében tányérral és a hagyományból jól ismert kannával.

95 Szent Ilona sem túl népszerű a középkori Magyarországon, ezért feltűnő, hogy Arnótfalva palrocíniuma is a Krisztus keresztjét feltaláló özvegy, Nagy Konstantin anyja, ezért a szent állandó attribútuma a Szent Kereszt. A lőcsei oltár szárnyain megfestett két özvegyi viseletbe öltöztetett asszony, Ilona és Hedvig feltűnő kontrasztot képvisel az oltárkép világias, drága kárpitokba burkolt, fedetlen nyakú és homlokú, divatos ékköves főkötőbe öltözött nőalakjával, Erzsébettel, aki a „modern" fiatal hercegnőt, s nem az időskorú, gyászoló özvegyet személyesíti meg. Megjegyezzük, hogy az oltár felszentelésének idején Tescheni Hedvig 30 éves kora körül van, ami még a középkorban is fiatalságot jelentett. Ha azonosulhatott valakivel 1493-ban Magyarország (a király után) első embe93 Kaczmarck 1996. 140. 94 Spalckova (szcrk.) 2008. 85. 95 Vaskó (cd.) 2000. 91-92., 149-150. kcp. 16. kép. Szent Hedvig boroszlói fametszeten, 1504 (Grosse Legenda 1504, címlap alapján)