A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Csengeri Piroska-Pusztai Tamás: Császárkori germán település a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról)

CSÁSZÁRKORI GERMÁN TELEPÜLÉS A HERNÁD VÖLGYÉBEN (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról) CSENGERI PIROSKA-PUSZTAI TAMÁS A nagy kiterjedésű császárkori germán települést 1999-ben fedezték fel a Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban HOM) régészei a 3. sz. főút Felsőzsolca-Tornyosnémeti közötti szakaszának szélesítését és nyomvonal-módosítását megelőző terepbejárások során.

1 A lelőhely, mely a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely, vagy Garadna-Kovács-tanya elnevezést kapta, a Hernád völgyében, a jelenlegi községtől ÉK-re 500-1200 m-re, 160 m-es tengerszint feletti magasságú egykori folyóteraszon, a Bársonyos-patak partvonalához közel, ÉÉK-DDNy hosszirányban helyezkedik el (1. kép). Feltárása 2002. október-november folyamán kezdődött, mely a meglehetősen csapadékos időjárás, a kis létszám és a párhuzamosan zajló novajidrányi leletmentés miatt lassan haladt.

2 Az ásatás folytatására 2003. május 12. és július 2. között került sor. A 6100 m

2 nagyságúra kiterjesztett területet két részre osztva tártuk fel,

3 az előkerült 346 stratigráfiai egység egy (vagy több) császárkori germán településhez tartozott. 2003 novemberében az elkészült út vízelvezető árkainak falában további 96 jelenséget találtunk, melyek közül a külső falakban megfigyelt objektumokat feltárhattuk. 88 jelenséget kelteztünk a császárkorba, a többi objektum középső neolitikus (bükki kultúra) és késő bronzkori (RBD-HA1 időszak) volt. A leletmentés az út két oldalán kb. 700 m hosszúságban és 2-3 m szélességben zajlott.

4 A lelőhely anyagának és jelenségeinek feldolgozás előtti bemutatását a település jelentősége miatt tartjuk fontosnak. Néhány Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről ismert császárkori germán település anyagát már közölték,

5 nagyobb felületre kiterjedő, a települések szerkezetére, belső kronológiájára vonatkozó következtetések levonására is alkalmas teleprészletek feltárására azonban még nem került sor a korábbiakban. A 3. sz. főút rehabilitációjának munkálatai során lelőhelyünkön kívül Garadna-elkerülő út, 2. lelőhelyen 2003-ban és Hernádvécse-Nagy-rét, 1. lelőhelyen 2004-ben néhány telepobjektumot, Hernádvécse-Nagy-rét 4-7. lelőhelyeken szintén 2004-ben pedig a garadnaival összevethető, nagyobb méretű településrészletet tártunk fel a korszakból.

6 1 L. a HOM Régészeti Adattárának 2723-00 leltári számú dokumentumát. 2 A 2002. évi feltárást Csengeri Piroska vezette. Jelentés és ásatási dokumentáció: HOM Régészeti Adattára, 3343-03 és 3489-03 dokumentumok. 3 Az északi területrész (111., I. felületek) feltárását Csengeri Piroska, a déli területrészét (II. felület) Pusztai Tamás vezette. L. még a HOM Régészeti Adattára, 3604-04, 3912-06, 4206-07, 4228-08 számú dokumentumait. 4 A 2003. novemberi leletmentést Csengeri Piroska vezette. L. még a HOM Régészeti Adattára 364804 számú dokumentumát. 5 Párducz, M, 1957, Komáromy, J., 1958, Párducz, M.-Korek, J. 1958, Párduc:, M.-Korek. J. 1959, K. Végh, K., 1975, K. Végh, K., 1985, K. Végh, K., 1989, Lovász, E., 1993, K. Végh, K., 1999. 6 Garadna-elkerülő út, 2. lelőhely és Hernádvécse-Nagy-rét, 1. lelőhely feltárását Csengeri Piroska, Hernádvécse-Nagy-rét, 4-7. lelőhelyek feltárását pedig Pusztai Tamás vezette. A lelőhelyek anyaga feldolgozatlan, feltárási adataikat a HOM Régészeti Adattárának 3646-04, 3647-04, 3648-04, 3691-05, 3692-05, 3693-05, 3730-05, 3762-05, 3763-05, 4202-07 és 4209-07 leltári számú dokumentumai tartalmazzák.