A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bartha Elek: Etnikus hagyomány - liturgikus hagyomány

közösség fő összetartó ereje. Például úgy, hogy a kibocsátási helyükről egy-egy településről, csoportosan érkező katolikus olasz, német, vagy ortodox görög, orosz bevándorló közösségek újonnan épült templomaikat nemzeti vagy helyi szentjeik tiszteletére szentelték fel. Ez a hagyományok egészen látványos és máig tartó formáit mentette át több évszázadnyi távolságból. Szent helyek, szent idők Mind a vallás, mind az identitás közös sajátja, hogy kialakítja és rögzíti saját időbeli és térbeli kiterjedését. A működő vallási rendszerek térbeli és időbeli koordinátáinak csomópontjai szent helyeket és szent időket, ünnepeket jelölnek. Ezek a helyek és kitüntetett időpontok rögzítik a hitélet szerkezeti elemeit egy meghatározott, előre kiszámítható szerkezeti rendbe, és egyben szervezik a hagyományokat maguk köré. Az identitás számos fajtájának ugyanígy alappillérei az adott szakralitás körében számon tartott szent idők és szent helyek. Ezeknek egy része nem vallásos természetű - mint például egyes emlékhelyek vagy csoportünnepek -, jelentős részükhöz azonban, mint több családi ünnep (pl. keresztelő, esküvő stb.), foglalkozási ünnep (pl. bányásznap), nemzeti ünnep (mint például augusztus 20.), nemzeti emlékhely, zarándokhely (pl. Csíksomlyó, vagy közeli múltban Fatimába szervezett nemzeti zarándoklat) vallásos hagyomány kapcsolódik. Friss példaként említhető a szent helyek egybeesésére a napokban a nagyváradi református templom kertjében átadott '56-os nemzeti és politikai emlékmű, vagy a hazai románságnak a körösszakáli román ortodox templom kertjében néhány éve felavatott Eminescu-szoborral megjelölt nemzeti emlékhelye. Mind az ünnepelméleti kutatások, mind a szakrális terekről a néprajzban és az antropológiában eddig kialakult kép azt igazolja, hogy a szent idők és szent terek súlya annál nagyobb és tartósabb, minél több érték és jelentés kapcsolódik hozzájuk. A vallási és etnikai tartalmak összekapcsolódása megsokszorozza a csíksomlyói kegyhely látogatottságát és kulturális jelentőségét, ami pedig mindkettőre pozitív visszahatást gyakorol. A karácsonyi hagyományok népszerűségéhez és világméretűvé válásához hozzájárul, hogy nem csupán a kereszténység egyik nagy ünnepe, de családi értékek is kapcsolódnak hozzá, mint a „szeretet" ünnepéhez. A keresztény hagyomány ebben az esetben a családi, rokoni („törzsi") identitás részévé válik. Több szó esett fentebb a vallásos zarándoklatokról. A búcsús zarándoklatok a katolicizmus és az ortodoxia évezredes hagyományai. A zarándoklatok modern formáiban újabb jelenségként bukkan fel egy, a vallástól eltérő motívum. A szent út használói egyre növekvő számban más vallásokhoz, felekezetekhez tartoznak, egyre több közöttük például a protestáns. Nem hívők is akadnak a mai zarándokok között szép számmal. Mégis önként vállalják a búcsújárás sokszor testet és lelket erősen próbára tevő nehézségeit. Ismert példája lehet ennek az El Camino utóbbi években látványosan fellendült forgalma. A mai zarándokoknak ez a köre a zarándoklatot valójában terápiának választja, önmagát keresi, saját identitását próbálja építeni, formálni a szakrális hagyomány eszközrendszerével. Egyébként ez a motívum a kifejezetten vallásos célú búcsújárásoktól sem idegen.