A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

KÖZLEMÉNYEK - Baron Ludwig Döry: Hat kályhacsempetípus vándorlása nyugatról keletre (16-17. század)

Schlatten),

117 ugyanúgy az alacsonyabb változat négyzetben (1. lent). Kivételesen mutatnak valóságos oszlopokat a Tófalviféle csempe és a homoróddaróci példány. A mezőkben vagy „olasz vázák/kancsók" (DD) ékeskednek, mint Kraszna Horka, Szepesvár, Eperjes, Kassa, Homoróddaróc, vagy mozgalmasan komponált lendületes indák, mint Besztercebánya, Sárospatak, Szerencs és Zalatna (EE). Valaki vonzódott köröket rajzolni, mint ezt egy brassói kereskedőtől vásárolt darab a Néprajzi Múzeumban mutatja.

118 Itt a pillérek faragott kőből vannak, és a gerendaív egy márkinő. A mezőben gallyak és indák nőnek ki egy kosárból (?), őket koronázza egy hétágú csillag (FF). A virágok is csipkézettek: hatszögek homorú oldalakkal. Még tisztázatlan az összefüggés egy további, váza/kancsó nélküli csillámos darabbal a Néprajzi Múzeumban,

119 vétel Eisenstädter Ödöntől habán kerámiával együtt. Az eladó a csempét vagy Bazinból (Pezinok, Bösing) vagy Modorból (Módra, Modern) származtatta. Itt a tervező hajlamának szabad folyást enged. A pillérek korlátbábui földi mogyoróformát kapnak, de a gerendaív faragott köveit, az ékzárral együtt plasztikusan kiemelik. Szinte kibogozhatatlanok a mező körei. Stílusban hasonló egy siklódi csempe

120 és egy gombóc nélküli ismeretlen lelőhelyről az Iparművészeti Múzeumban.

121 Ugyanúgy indákká átformálták, és a váza helyett egy szívet iktattak be egy esetben ugyanott.

122 Helyettesítője a négyzetes sorozatnak a nagyszebeni Emil-Sigerus Múzeum darabja.

123 Merőlegesen felezték a sima pilléreket, a gerendaív faragott kövekből áll - 1. Tófalvi példányát és a zalatnait - ékzár nélkül. Öt ág szegfűkkel nőnek ki egy füles vázából, két petyhüdten lelógó levél szekundálja őket. Könnyen eltérő változatot tartogat a brassói 6b. kép. Csempe, valószínűleg Erdélyből, tár. ismeretlen. Kachel wohl aus Siebenbürgen, FO. und Vb. nicht ermittalbar (Tófalvi, fig. 155.) 117 Daniela Marcu/Adrian Andrei Rusu, Cahle din secolele XV-XVIII descoperite la Zlatna, jud, Alba. In: Archeológia medievala3. 2000. p. 224, t.6/1; Marcu, Cahle p. 104, 296, Nr. 23. t. 173/23. 118 Ltsz. 101.267 zöld máz, 22,8x22,3 terülőmustra („tapéta"). 119 Ltsz. 91718,30,4x27,2 cm. 120 Uo. Ltsz. 76.22.1. 121 Ltsz. 3654, 36x216 cm. 122 Ltsz. 3712, mázatlan, 23x20, vétel Reschtöl 1896. 123 Ltsz. 1334C (régi szám: 8438), 21,9x20,5 cm (Klusch, Zauber, rajz 98). Uo. raktárban Ltsz. 1913C.