A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)
1. táblázat. Az 1427-es kamarahaszna-összeírás eredményei Torna megyében Reambulatio Barnabe de Nadasd iudicis nobilium Reambulatio Johannis Ladislai de Therne iudicis nobilium Település § N C/3 03 U O z. Település E N a •ii u o Település E -03 N t/5 03 •íl U o Település S -03 N t/5 03 U © OH Acskó Becskeháza Derenk Dobódél Hidvégardó Horváti [Komjáti] Kovácsi Kőszeg Lászó Lenke 14 1 23 7 43 8 10 14 9 4 1 Perkupa Petri Szentandrás Szilas Szin Szögliget Szölösardó Teresztenye Varbóc Vendégi Zsarnó 21 16 20 33 31 39 50 2 15 30 28 Almás Borzova Domolaháza Dernö Fekete füz Görgő Hárskút Jablonca Jósvafő Kisfalu Kornál ipa 34 30 5 26 7 48 34 60 21 8 9 Korotnokardó Kovácsvágás Körtvélyes Méhész Szádelő Szilice Zemplén 18 16 40 8 4 16 1 Első járás összesen 419 Második járás összesen 385 Torna megye összeírt 40 települése összesen 804 A Tekus (Tekes) utódok ágai és családjai, valamint a tornai uradalom új birtokosai mellett a 14. századra a Gömör megyében jelentős birtokokkal rendelkező Ákos nembeli Bebek-Csetneki-ág (Pelsőciek) tagjai is megjelentek a Torna megyei nagybirtokosok sorában. 50 A kamarahaszna-összeírás idejére, a 15. század első harmadára a Bebekek Torna megyében is jelentős birtokkomplexumot hoztak létre, melyet a 14. században megszerzett Szádvárral és tartozékaival alapoztak meg. 51 A 14. században országos tisztségek (nádor, országbíró, erdélyi vajda) viselői voltak, s bár a századforduló pártvillongásaiban Zsigmonddal is szemben álltak, az uralkodó nem kobozta el birtokaikat, de országos tisztségre nem emelte többé őket." 49 Kemény L. 1912. 154., Engel P. 1989. 141-147. Kemény túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítva az adószedő-összcírók bejárási útvonalának, amelyet az alaposabb elemzés nem támaszt alá, Sernew-t nem azonosította az egyedül szóba jöhető Zsarnóval (ebben egyébként Csánki nyomdokain járt). 50 A Bebekek 1243-ban kapták meg a pelsőci uradalmat IV. Bélától, mert a Bebek testvérek Detre és Fülöp, Máténak fiai, a tatárjárás idején kitűntek vitézségükkel a harcokban. A pelsőci uradalomhoz Csetnek, Taploca (Kun-Taploca/Tapolca), Somkút, Pelsőc, Mirk (ma ismeretlen), Ardó és Lekenye helységek tartoztak, s melyek korábban a magvaszakadt Miskolc nembeli Bors ispán birtokában voltak; Berzétét, amely azelőtt a király birtokában volt, valamint Kövi és Licse falvakat, melyek addig a gömöri várhoz tartoztak, szintén új adományba kapták. (Karácsonyi J. 2004. 124.) Fülöp feltehetően magtalanul halt el, a nemzetség Detre fia Benedek ágán terebélyesedett. Benedek fiai voltak: Döme, Miklós, László, János és Péter. Az 1320 körüli „Bebek osztály" alkalmával Bebek Döme Pelsőcöt, a négy testvér pedig Csetneket nyerte osztályrészül. Döme fiai, István és György, a későbbi Bebekek ősei, a csetneki uradalmat bíró négy testvér - miután a Chetneky nevet vették fel - a Chetnekyek osatyjai voltak. A 14. században megjelenő Chetneky (Csetneky) család és a pelsőci Bebek család tehát azonos eredetű. (Némethy L. 1883a. 38-41, 1883b. 77-81.) 51 Csánki D. 1890.1.236. 52 Dénes Gy. 1983. 78-79. Zsigmond uralkodásának második felében egyébként is jól megfigyelhető az uralkodónak az a törekvése, hogy a nagy földbirtokokkal rendelkező főurakat általában nem engedte, hogy politikai irányító szerepkörhöz, országos méltósághoz jussanak, míg az országos tisztségek viselői nem rendelkezhettek territoriális hatalommal. 166
