A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Fazekasné Majoros Judit: Kossuth-kultusz Miskolcon

Az esemény színhelye: a Korona szálló, később Kossuth szállónak hívják Kossuth rendkívüli népszerűségét Miskolcon bizonyítja az is, hogy a város a 80as években két festményt is megrendelt róla Barabás Miklóstól. Az egyiket, egy kisebb méretűt a miskolci polgári kaszinó számára készítette el 1881-ben. A várostörténetek említik, hogy a polgári kaszinó épületének 1876-os felújítása után Széchenyiről, Szemeréről és Kossuthról neveztek el egy-egy termet, s ezek számára megrendelték meg hazánk nagy férfiúinak arcképeit. Kossuth Lajosról a Barabás Miklós készítette festményt 1881. november 6-án mutatták be. A másik festmény megrendelése összekapcsolódott Kossuth Lajos díszpolgárrá avatásának ügyével. Az 1879-es honossági törvény miatt Kossuth Lajosnak hontalanként kellett leélnie élete utolsó éveit. Csak akkor tarthatta volna meg állampolgárságát, ha felesküszik az Osztrák-Magyar Monarchiára és Ferenc Józsefre. Elvei miatt ezt nem tehette meg, s döntését mindenki megértette és helyeselte. Meghasonlás lett volna az önmagával, mintha a szabadság és függetlenség eszméi képviselője meghajolt volna azok legnagyobb ellensége előtt. A honossági törvény nagy belpolitikai vihart is kavart. Több település úgy fejezte ki tiltakozását, hogy Kossuthot díszpolgárává avatta. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Miskolc városa is. „...a kegyelet és a ragaszkodás jeléül (Kossuth Lajost) Miskolcz városa díszpolgárává választja meg és tanácskozási terme számára a nagy férfiú életnagyságú képét megszerzendi (...) A kép beszerzésével a tanács bizatik meg." - olvashatjuk Miskolc város jegyzőkönyvében. így Kossuth neve került be elsőként a miskolci „Arany könyv"-be, amelyet olyan nagyok követtek, mint Szemere Bertalan, dr. Jókai Mór vagy József főherceg. „Az ó évet méltóan zárta le városunk közönsége, amennyiben Kossuth 21 HALMAY, LESZIH 1929. 119. 394