A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Pozsgai Péter: A földbirtoklás változásai és a kisnemesség Torna megyében (15-19. század)

A tornai uradalmak birtokállománya és a kisnemesi birtoklás A megye 17-19. századi birtoklástörténetének és a kisnemesi birtoklásnak a szempontjából a középkori és kora újkori előzmények áttekintése annak fényénél nyer igazán értelmet, ha összevetjük a szádvári és a tornai uradalom 15. századi Torna megyei birtokállományát - valamint a Tekus (Tekes) leszármazottak birtokában lévő településeket - a 18. századi nemesi birtoklásszerkezettel. A Mária Terézia-féle úrbéri összeírások megyei eredményei (1771),

62 valamint a 18. század végi birtokosösszeírás

63 alapján látható (vö. II. és III. Függelék), hogy a szádvári és a tornai uradalomhoz tartozó települések - a török kor erőszakos foglalásaitól és a gyakori birtokoscseréktől eltekintve nagyfokú állandóságot mutatnak a két időpont közötti mintegy 350 évben. A szádvári uradalom 18. század végi és a Bebek-birtokok 15. század eleji összevetéséből kiderül, hogy Almás, Jablonca, Körtvélyes, Derenk, Szögliget, Szilas, Szentandrás (Kovácsi pusztával), valamint Vendégi és Hidvégardó a 18. század végén is - az akkor már - az Esterházyak kezén lévő uradalom törzsbirtokai voltak - s csak Borzovával és Görgővel egészültek ki az idők folyamán, az ideiglenes török kori szerzeményeket nem számítva -, Perkupán, Szinben és Szilicén csak részbirtokai voltak ekkor Esterházy Miklós hercegnek. A Csermosnya-völgyben fekvő három település (Hárskút, Dernő és Kovácsvágás) pedig, melyek a 15. században Bebek-birtokok voltak, ekkor már a krasznahorkai Andrássy-uradalomhoz tartoztak. A tornai uradalom részét képező 15. és 18. századi települések összevetésekor még nagyobb egyezést figyelhetünk meg, s ha feltételezzük, hogy a nem említett Áj szintén a tornai uradalom része volt a 15. században, mely Csánki szerint is a tornai várhoz tartozott abban az időben,

64 akkor Horváti (és talán a már említett Falucska) kivételével változatlan volt a 18. század végi Keglevich-uradalomhoz tartozó települések összetétele (Égerszög, amely pótlólag, s csak Besenyő Pál birtokos személyén keresztül kapcsolódhatott a birtokegyütteshez a 15. században, szintén kikerült az uradalomhoz tartozó települések köréből.) 62 A Mária Terézia-féle úrbérrendezés Torna megyei tabellái és a kilenc kérdőpontjaira adott válaszok 1771-ben: MOL Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Urbariale, Torna megye (Mikrofilmtár: Mf. 4266.) - A továbbiakban: MOL Dep. Urb. A forrásokat közreadta Rémiás Tibor is Torna megyei forráskiadványában: Rémiás T. 2002. 111-239. 63 A Curiai Levéltárban található 1789. évi birtokosösszeírás Abaúj és Torna megyei eredményeit Barsi János adta közre. Lásd Barsi J. 2004. 13, 250-269, 291-293. 64 Csánki D. 1890. I. 236-237. 169