A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

elemezte. A nagyszerű épületek egész sorozatát megalkotó építész

31 meglepő, számunkra elfogadhatatlan történelmi, építészettörténeti következtetésekig jutott el a negyvenes évek elejére. Fejtegetésében az ősi indiai és a magyar építészeti elemek „rokonságát" és annak levezetését adta elő, s vont le ezekből messzemenő következtetéseket.

32 A magyar és az indiai építészet közötti analógiák sorában az indiai terraszoknak, a széles kapuzatoknak elméletében a székely házak tornácai és a székely kapuk felelnek meg. Az ősi indiai templomok megemelt lépcsős építése pedig szerinte a mi templomaink kiemelkedőbb helyekre, dombokra való telepítésén „köszön" vissza. Kijelentéseihez illusztrációkat mellékelt Medgyaszay. Az általa felsorakoztatott, mint bizonyítást nyert példák nyomán további következtetéseket vont le a magyar nép származására vonatkozóan.

33 A templomstílusokról tanulmányának kiindulási gondolatát Vitruvius De Architectura III. kötete képezte. Vitruvius híres antropomorf szemléletét, mely az emberi test felépítéséhez hasonlította -, és arányítottá - az építészetet, Medgyaszay István továbbvitte azzal, hogy a stílusok kialakulásán és fejlődésén keresztül (át) az emberiség fejlődésének „tükörképeként" szemlélte a templomépítészetet. Vitruvius példájára rendet és szabályszerűségeket próbált felállítani, majd ezek nyomán próbálkozott a magyarok lehetséges őshazáját és rokonai kapcsolatait felvázolni.

34 Bár a Templomstílusok-vó\ szóló tanulmánykötetét mindjárt az első oldalon Vitruvius szavaival vezette be, egész elméletének és gondolkodásának a hátterében Josef Strzygowski (1862-1941) nézeteit fedezzük fel. Medgyaszaynak úgy az építészeti szerkezetek, megoldások elemzései (pl. a sátor, sátortető), mint az ornamentika típusának (egyenes vonal, farkasfog-sorminta, állatmotívumok, növényi ornamentika) a jellemzése és fejlődésének értékelése arról árulkodik, hogy ismerhette J. Strzygowski műveit, legfőként az 1930-ban megjelent, Asien bildende Kunst in Stichproben, ihr Wesen und ihre Entwicklung. Ein Versuch. című, addigi elméletét összefoglaló terjedelmes könyvét.

35 31 Veszprémi színház (1906-1908), soproni színház (1909), Állami Elemi Iskola, Mosón (1909), római katolikus templom és mauzóleum, Rárosmulyad (1909-1910), római katolikus templom, plébánia hivatal, paplak, Ógyalla (1912), Gyöngyösi Mátra-Egylet menedékháza, Mátraháza (Sport-Szálló, 1927), Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus, Budapest (1928-1929) stb. 32 „A szumér nép művelődése Közép-Ázsiából származott le a Kétfolyam országába. Ugyancsak innen származhatott le Délre Indiába és keletre, Kínába az ünnepélyes terrasz és nagykapu építése. Sok adatunk van arra is, hogy a Kr. e. I. évezredben és utána a hunok mindkét birodalom népével időnként történeti és művelődési közösségben éltek. Ha ezután a hunoknak Ázsiából Európába vonulására és utána vagy száz évvel (528ban) Mihirgula indiai hun királynak szétszéledő fehérhunjaira gondolunk, akkor az ősi keleti terrasz és kapu vándorlását egészen Erdélyig követhetjük. És Erdélyben meg is találjuk az ősi terrasz hagyományát a templom köré .. .feltöltött templomkert - a „cinterem" - alakjában." (Medgyaszay I., Templomstílusok. 1993. 11.) 33 A Tigris és az Eufrátesz völgyében, a „Kétfolyam országában" az amerikai Hilprecht expedíció ásatásainak 1903-ban kiadott jelentésére hivatkozva írja, hogy a „legősibb müvelődésű nép a szumér nép volt. Nyelve ural-altáji népcsaládba tartozó, ragozó nyelv és a ma élő nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb... nyelvet azonban különböző eredetű fajok is felvehetnek. Az eredethez más bizonyító adat is kell, ami megvan a szumér rétegből - a negyedik évezredből - megmaradt királyok és papfejedelmek szobraiban: nem hosszúfejüek, mint a szomszédos népek legtöbbje, hanem kerekfejűek (brachicephalos), ami ugyancsak altájituráni-népcsaládunk jellemzője." (Medgyaszay I., Templomstílusok. 1993., 8.) 34 Uo. 19. 35 Josef Strzygowski, Asiens bildende Kunst in Stichproben, ihr Wesen und ihre Entwicklung. Ein Versuch. (Arbeiten des 1. Kunsthist. Inst. Der Universitát Wien, Bd. 45.) Augsburg 1930. Korábban megjelent írásai részleteiben tárgyalják fő munkájának egyes kérdéseit. Orient oder Rom. Wien, 1888.; Kleinasien. Ein Neuland der Kunstgeschichte. Leipzig, 1903.; Die Baukunst der Armenier und Európa. Bde. I-N. Wien, 1918.; Die Stellung des Islams zum geistigen Aufbau Europas. Ábo, 1922. Strzygowski az összehasonlító kutatás meg457