A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

†Udvari István-Viga Gyula: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz

Léva gabonavására a vármegyei keretek között igen jelentős, de főleg a 18. század folyamán, Bát szerepének csökkenésével válik Bars vármegye déli részének központjává.

70 Vásározóhelyükként említik az alábbi települések: Ágó, Felsővárad, Garamkel ecsény, Garamújfalu, Garamvezekény, Hölvény Keszi, Kisgyőröd, Kiss álló, Kisszecse, Ladány Mohi, Nagyendréd, Nagymálas, Nagyszecse, Nagy tőre, Óbars, Óvár, Podluzsán, Szentgyörgy, Újbars, Zseliz. Oszlány hetente két piacot tart. A barsi települések közül - bevallásuk szerint - a következők lakói keresik fel ezeket: Brogyán, Gesztőc, Keresztúr, Kiskresztenye, Kislót, Kisszelepcsény Kistapolcsány Kisugróc, Knézics, Mankóc, Nagykreszlenye, Nagyugróc, Szentmárton, Szkécó, Zsikava. Újbánya nem tartozik a frekventált kereskedőhelyek közé. A barsi települések közül Berzence, Ebedec, Kislehota, Knézics, Kosztolány, Nagylehota, Németi és Oravica lakosai keresik fel piacait. Verebély vásárát csupán Aranyosmarót népe látogatja a barsi települések közül. Zsarnóca lakosai úrbéri bevallásukban megfogalmazzák, hogy hasznuk van az évi 7 vásárból, s maguk csak helyben kereskednek. Kevés barsi falu vallomásában jelenik meg vásározóhelyként: Csejkő, Garamkelecsény Nagylehota, Óbars, Podluzsán és Szőlős. A Trencsén megyei Bán gyengén fejlett központ, főleg vármegyei keretek között van jelentős kézmüvesközpont és gyapjú-, gabona- és vaskereskedő hely.

71 Forrásunkban csak Óbars népe említi vásároshelyeként. A Hont vármegyei Bakabánya nem töltött be piacközponti szerepkört.

72 A barsiak közül csak Garamújlak lakosai nevezik meg vásárhelyként. Bát a 18. század elején még valamivel jelentősebb központ volt Körmöcbányánál, de a 19. század elejére lecsökken a szerepe. Megyén belül jelentős a marhakereskedelme, de fontos a gabonaforgalma is.

73 Hont vármegye investigatioja szerint a piactér haszna Bát lakóié. Bát vásárát, piacát jelölik meg kereskedőhelyeként az alábbi Bars megyei települések: Agó, Csejkő, Felsővárad, Garamkelecsény, Garamújfalu, Garamvezekény, Hölvény, Keszi, Kisgyőröd, Kissalló, Kissáró, Kisszecse, Ladány, Mohi, Nagyendréd, Nagymálas, Nagysáró, Nagyszecse, Nagytőre, Óvár, Podluzsán, Szentgyörgy, Szőlős, Újbars és Zseliz. Selmecbánya többféle kézműipar és egyéb központi funkciói révén válik csekély vonzáskörü regionális központtá. Kedvezőtlen földrajzi adottságai miatt, gyengén fejlett tiszta körzetéhez kis népességű megosztott körzet csatlakozott. Bányavárosként az érckitermelésben és a kereskedelemben inkább iparvárosi, s nem központi szerepkört tölt be, azon alapul kézműipara is. Elsősorban belső városi vagy távolabbi igényeket elégít ki. Népessége - bányászfalvainak lakossága és néhány Hont megyei falu bányamunkára járó népe - gabonából és élelmiszerből behozatalra szorul. Forgalmas vásárai révén terjesztette ki vonzását.

74 A barsi falvak közül Csejkő, Garamkelecsény, Garamújfalu, Keszi, Podluzsán és Szőlős népe látogatja sokadalmait. 70 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 82., 147., 150. 71 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 148., 166. 72 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 169. 73 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 82., 150. 74 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 140., 187. 284