A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
†Udvari István-Viga Gyula: Bars vármegye 18. századi jobbágy-parasztjainak életviszonyaihoz
A bányavárosok megjelölés nem azonos településkört jelenthet az úrbéri bevallásban, azok köre - a távolságtól, elérhetőségtől függően - változott. Bányavárosok: Selmecbánya, Bát, Léva, Szentbenedek, Zsarnóca, ahol termeivényeiket, jószágaikat eladhatják, s haszonnal kereskedhetnek (Podluzsán). „Szegénység a maga jószágát a szentbenedeki, lévai és báti híres piacokra viszi, jobb áron, mint másutt eladni szoktak" (Szentgyörgy). Mivel jószerével folyamatosan működő kereskedő központként kell felfognunk a bányavárosokat, bizonyos, hogy a piacaikon értékesíteni tudó falvak népe gazdaságilag előnyt élvezett a távolabb fekvőkkel szemben. Bányavárosok - konkrét helymegjelölés nélkül - szerepel az alábbi Bars megyei települések vásározóhelyeként: Alsópél, Alsóvárad, Bajka, Csattá, Damásd, Felsőapáti, Felsőpél, Garamapáti, Gyékényes, Kiskoszmály, Kisoroszi, Ladomér, Lekér, Lök, Marosfalva, Nagykoszmály Nemesoroszi, Podbrehi-Lehotka, Tolmács, Vieszka, Vihnye, Zsemlér. Aranyosmarót a 18. század elején még igen kis tiszta körzetet is vonz, később jelentéktelen vonzású alközponttá süllyed. 65 A mezővárosban évente 8 vásárt tartanak, ahol a helybeliek mindent jól eladhatnak, de amellett eljárnak Szentbenedek és Verebély vásáraira is. A vásárok idején pálinkát árulnak, s övék a mérleg (mázsa) utáni haszon is, viszont, „a mázsákon kívül a vásárokból más hasznuk nincs, mérlegelés esettén mázsánként egy garast kapunk". 66 Az investigatio nem tartalmaz adatot olyan településről, amelynek jobbágyparasztjai vásáros helyükként jelölnék meg Aranyosmarótot. Garamszentbenedek kézműipari központ, aminek a körzetében igen magas a mesterségek előfordulása. Kereskedelmének jelentőségét fokozza, hogy nem érintkezik városi szerepkört betöltő település vonzáskörzetével, vonzása a 18. században erősödik. A vonzott terület nagysága változatlan maradt, de a tiszta és a megosztott körzetének aránya változik. Három piacnapja van: péntek, szombat és vasárnap. 67 A legtöbb településről látogatottvásárhely, amiben földrajzi helyzete döntő szerepetjátszik. Vásározóhelykéntjelölik meg az alábbi települések lakói: Agó, Berzence, Csárad, Csejkő, Ebedec, Feketekelecsény Felsővárad, Garamkelecsény Garamújfalu, Garamvezekény Hecse, Hizér, Hölvény Keszi, Kisgyőröd, Kissalló, Kissáró, Kisszecse, Kistapolcsány Knézics, Kovácsi, Ladány Malonya, Mohi, Nagyendréd, Nagy keres nye, Nagymálas, Nagyszecse, Nagyszelepcsény Nagytőre, Nagyvezekény Nemcsény Németi, Neved, Nyer, Oravica, Óbars, Óvár, Perlep, Peszér, Podluzsán, Rohozsnyica, Szelepcsény, Szentgyörgy, Szénásfalu, Szódó, Szőlős, Taszár, Újbars, Valkóc, Velséc, Veresvár, Zavada, Zseliz, Zsitvaapáti, Zsitvaújfalu. Körmöcbánya fejlett, népes bányaváros, elsősorban fogyasztópiacként válik központtá. Régión túlnyúló szerepkörű szabad királyi város. Több irányból volt megközelíthető, egyebek között Turócszentmártonon, Zsolnán keresztül vezetett innen postaút Szilézia felé a Kisuca völgyén. 68 A bányavárosok sorában bizonyára volt kereskedelmi központ szerepköre, de Bars vármegye falvai közül csak Óbars lakói nevezik meg vásároshelyükként. (Ide kell számítanunk természetesen a bányaváros gazdasági körzetéhez tartozó, jobbára német bányász-iparos településeket is. 69 ) 65 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 82. 66 UDVARI István 1994. 97. 67 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 81-82., 148., 202., 296., UDVARI István 1994. 100. 68 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 62., 146., 172. 69 ILYES Zoltán 1998.324. 283
