A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

BIRTOKOS NEMESSÉG BORSOD VARMEGYEBEN A Basó és Hatvani családok BODNÁR TAMÁS A Basó család A család az ősrégi Gömör megyei Csoltói nemzetségből származott. Ebből a nemzetségből három virágzó család eredeztethető, a csoltói Basó, a kiscsoltói Ragályi és a beretkei Beretkey. Őseik már a 13. században közösen bírták Csoltó, Ragály és Beretke községeket. Az 1427-es portális összeírás szerint a fenti három településen Basó Jakabnak 46 portája volt. Fia vagy fivére lehetett ennek az a Csoltói Balázs, akiktől a továbbiakban a Basó család leszármazott.

2 Nevüket egészen a 15. század végéig hol Csoltóinak, hol Básónak írták. A família híres-hírhedt tagja Basó Mátyás, kiről megoszlik a szakirodalom véleménye. Legtöbb helyen elfogadott tény, hogy a Mohács utáni zavaros időket kihasználva, elsősorban saját javát szolgáló elhíresült rabló, a szegény népet sem kímélő fosztogató volt, aki Murány várának megközelíthetetlen sasfészkében biztonságban érezte magát. Ezzel szemben Forgón Mihály a gömöri nemes családok történetét tárgyaló müvében védelmére kel, és következetes emberként mutatja be. Elveti kalandor mivoltát és a Szapolyai-ház rendíthetetlen híveként állítja elénk. Basó Mátyás Tornallyay Jakabnak volt sógora, aki János királynak rokona és kincstárnoka ekkor. Basó vitéz katona, aki sokat ártott a bécsi udvarnak, elsősorban a Ferdinánd-párti uraknak, kiknek jószágait, faluit féktelenül pusztította. Az istvánfalvi ütközetben, 1531-ben kezén súlyos sebbel a Ferdinánd párt fogságába került, akik Ajnácskő várába zárták. Szapolyai János Werner György eperjesi polgárért váltotta ki. Élete végéig egy uralkodó híve volt, nem cserélgette pártállását, mint egyéb főurak és nemesek. 1542-ben Joachim brandenburgi választófejedelem vezérlete alatt részt vett Pest sikertelen ostromában. Nagy ellenlábasa volt Bebek Ferenc, aki hasonlóképpen rossz hírű rablólovagja volt a kornak, de az 1540es évek végén végleg Ferdinánd király mellé állt és 1548-ban Basó ellen tüzelte az országgyűlést. Az országgyűlés a haza ellenségének nyilvánította, és Nicolaus Salm grófot küldte ellene. „Különösen pedig, mivel eléggé tudva van, hogy Basó Mátyás sok ilyen gonosztevőt tart, elannyira, hogy csatlósai a felső részekben az utakat bizonyos helyeken már régóta megszállva tartják és sokat raboltak s napról napra rabolnak, sok kiváló nemest is megöltek és kifosztottak : méltóztassék a királyi felség ennek a Basónak és minden szolgájának és más veletartóknak a megbüntetéséről haladék nélkül gondoskodni, hogy mások az ő példáján okulva, az ilyen rablásokkal felhagyjanak és a királyi felségnek meg a köztörvényeknek engedelmeskedjenek."

3 1 FORGÓN Mihály 1909.

1. köt. 164. 2 A leszármazási táblákat lásd a függelékben! 3 CORPUS JURIS HUNGARICI

I. Ferdinánd 1548. évi decretuma, 49 cikkely, 3. §. 197