A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A mézeskalácsos-ipar Magyarországon, különös tekintettel Északkelet-Magyarország céheire
1. térkép. Mézeskalácsoscéhek Magyarországon a 18-19. században, különös tekintettel a budai főcéh vonzáskörzetére Az önálló céh megalakítását Kassán bizonyára befolyásolta a már említett céhen kívüliek tevékenysége. A landmajszterek megjelenésével egy időben szaporodott a királyi helytartó tanács azon rendeleteinek száma, melyekben meghatározza a mézeskalács áruk eladásának módját. Ezekben a rendeletekben az árusítást csak az arra hivatott személyeknek engedélyezi, azoknak, akik a céh kötelékébe tartoznak. 28 A magyar királyi helytartótanács 1712. február 14-én kelt rendeletét Kassa városának tanácsa 1712. május 4-én hagyta jóvá. A céhen kívüliek tevékenységét azonban ezek az intézkedések nem vetették vissza, ami miatt az 1720-as évek elején per folyt a késmárki és debreceni kontárok ellen, akik engedély nélkül folytatták tevékenységüket. Az eperjesi, lőcsei és kassai mézeskalácsosok panasszal fordultak a királyi kancelláriához, amely döntésében nekik kedvezett, és 1726. július 26-án kelt rendeletével betiltotta a fent nevezett kontároknak a mézeskalácsos tevékenység gyakorlását. 29 Jól érzékelteti a helyzetet Némethy Mihály kassai mézeskalácsos mester levele, melyben a következőket írta a város tanácsának: „Mivel az Debretzeni ujjon erigált czéhnek sokféle tagjaik lévén és különbféle mesterségbül, úgymint csizmadia, szabó, gerentsér, szűts, etc: mellyek magok mesterségeik mellet, az mienket űzvén legitimé mi nálunk soha sem tanultak: azért az kik megmutathatják, hogy legitimé tanultak, annak rendi szerint föl szabadultak és ezen mesterségünkön vándorlottak, kétzek vagyunk vélek meg egyeznie, az kik semig nem legitimálhattják magokat, qua illegitime et incapaes privilegiorum suorum Tiszán innét az mi vásárainkra sémiképpen az mi munkáikai ne 28 AMK CehaliaMedovnikári, 2. doboz, 1712. május 4. 29 AMK CehaliaMedovnikári, 2. doboz, 1726. július 26. 534
