A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Viga Gyula: A táj hasznosításának évszázadai a Bodrogközben

Udvari István 1992 Molnár András: Tekintetes, Nemes, Nemzetes Zemplén vármegye leírása (1799). Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén 18. 80-84. Miskolc Valter Ilona 1974 A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. Agrártörténeti Szemle XIV. 1-55. Varga László, D. 2004 A halászok világa. Hagyományos halászat az Ung, a Laborc és a Latorca folyón. Pozsony Viga Gyula 1986 A gyümölcs a népi árucserében. Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, 175-205. Miskolc 1996 Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Officina Musei 4. Miskolc 1999 A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pacin példája). A Herman Ottó Múzeum Evkönyve XXXVIII. 1127-1155. 2002 A tájformáló kultúra korszakai és a kultúrtáj változásai a Bodrogközben. Keményfi Róbert (szerk.): A kultúra táji, térbeli változatai. Tanulmányok a 60 éves Kosa László tiszteletére, 281-289. Néprajzi Látóhatár 1-4. szám Viga Gyula-Viszóczky Ilona 1997 Adalékok a Felső-Bodrogköz vizeinek hasznosításához. Széphalom 9. 167174. Sátoraljaújhely 2006 A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai. Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához, 291-343. Somorja-Komárom CHANGING PATTERNS OF LAND-USE IN THE BODROGKÖZ REGION The study focuses on the interaction between land-use and humán culture in the historical region known as the Bodrogköz (lying in north-eastern Slovakia and south-west Slovakia), the changing patterns of land-use during succeeding generations, and the impact of historical patterns of landuse on the society and culture of a particular population group. Enclosed by the Tisza, Bodrog and Latorca rivers, the Bodrogköz region and its roughly fifty settlements were part of Hungary before the conclusion of the peace treaty after World War 1, after which the region was divided between two countries. The population settling in the region, large portions of which were seasonally flooded (with extensive parts being permanently covered with water), adapted to the geographic conditions in various manners. Subsistence patterns reveal a unique symbiosis between arable farming in water-free areas, the use of seasonally flooded areas for extensive pasturing, and hunting, fishing and gathering. (The northerly areas of the regions were less susceptible to damage by flooding.) The areas drawn intő cultivation were extended by forest clearance for many centuries. The most extensive transformation of the environment occurred between 1845 and 1900, with the regulation of rivers and the construction of embankments along watercourses and the draining of water-covered land. This transformation eliminated the differences between the exploitation of flooded and floodfree areas and increased the extent of land drawn intő cultivation. A population growth occurred as a result and changes can be noted in the earlier settlement hierarchy too. These changes triggered the modernisation of peasant economies and led to a gradual social modernisation. However, there was no uniformisation in the lifeways of the region's villages; the changed circumstances - most 479