A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon

alól felmenteni a városi tanács. Helyükre nem választottak új embereket, így hat negyedmester (Geller, Diószeghy, Kovács, Kudlik, Pásztor, Sassy Szabó) volt hivatalban 1871 márciusán, az ún. községi törvénynek

38 megfelelő szervezeti reform előestjén. Miskolc rendezett tanácsú város első szervezeti szabályrendeletét 1872. április 15-én keltezték. A „segéd - kezelő - és szolga személyzet" választása, bérezésnek ügye teljes egészében a képviselő-testület hatáskörébe került. A negyedmesteri állásokat megbontották: négy ún. szakaszbiztost átsoroltak a rendőrség kötelékébe,

39 csupán a közigazgatásnál maradt négy „szakaszmester" jelentette a folytonosságot, annál inkább, mert - a névváltoztatás ellenére -, a vonatkozó iratok és a kortárs sajtótermékek továbbra is negyed- illetve fertálymesternek említették a hivatal viselőit. Négyen maradtak tehát: Geller István, Diószeghy István, Kudlik Károly és Pásztor Pál voltak 1872 után állásban. A legjobb szakembereket tartotta meg a város, ennek tudható be, hogy a korábbi dorgáló feljegyzések helyett az elismerő hangvételüek váltak dominánssá. A négy fertálymester 20 forintnyi jutalmat kapott a pénzügyminisztériumtól 1875 márciusában „az illeték fizetési meghagyások pontos kézbesítése által tanúsított buzgalmuk méltánylásául".

4 Javuló teljesítményük és a fokozódó szorgalom összefüggött feladatkörük zsugorodásával. Erőteljesebbé vált a közigazgatási szakosodás, a kézbesítésre, hirdetésre, begyűjtésre redukált fertálymesteri állás pedig egyre kevésbé volt értékes a modernizálódó városházán. Országos viszonylatban, sok helyütt már 1848-ban megszüntették, ahol ezt nem tették, ott a 70-es évek reformjaival összefüggésben váltak meg a fertálymesterektől. Miskolcon is terítékre került a szervezet átalakítása, racionalizálása. A közgyűlés küldöttséget rendelt 1883 szilveszterén a városi szabályrendelet módosításának előkészítésére. A javaslatot tárgyaló 1884. április 17-i közgyűlés jegyzőkönyve rögzítette, hogy „a szakaszmesteri intézmény ez idő szerinti megszüntetésével, ennek helyébe két közigazgatási tollnoki állomás rendszeresítését testületünk célszerűnek látja, miért is a küldöttség e részbeni javaslatát a kifejtett indokokból magáévá teszi, önként értvén, hogy ha az idők folyamában a szervezet e része célszerűnek, gyakorlatiasnak nem bizonyulna, azon a képviselő testület annak idején kétségtelen jogánál fogva változtatni, esetleg a megszüntetett szakaszmesteri intézményhez is visszatérni fog".

41 Érződött a fenti szövegből, hogy akadhattak pártolói a fertálymesterség fenntartásának, ezért kellett őket leszerelni arra utalván, hogy a döntés nem örökérvényű. A „Borsod" című hetilap kifejezetten hangsúlyozta, hogy a közgyűlésen a bizottsági „javaslat tárgyalása nagy érdeklődés mellett indult meg s később csaknem viharossá fejlődött. A vita, mondhatni három pontra szorítkozott, nevezetesen arra, mely a negyedmesteri állások beszüntetését hozza javaslatba"

4 stb. Ellenzékkel ugyan, de a hivatal léte ellen foglalt állást a képviselő-testület, mivel meghonosították az ügyintézés szak előadói rendszerét: a negyedmesterek után maradt adó, közmunkaügyi és egyéb összeírások lebonyolítását egy felelős tanácsnokra, és az irányítása alatt álló két tollnokra (1884 júniusától Török Ferenc és Pásztor Zoltán) bízták. A szakaszokat még emlegették, mondhatjuk, hogy azok megélték a századfordulót, a fertály-, negyed-, illetve szakaszmesteri hivatás viszont 1884-ben megszűnt Miskolcon. 37 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 45/1871. 38 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről. 39 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1902/c. 55/1872. 40 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1905/c. 1472/1875. 41 B.-A.-Z. M. Lt. IV. I902/a. 29/1884. 42 Borsod, 1884. április 23. 638