A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Fazekasné Majoros Judit: Fejezetek a szerencsi sajtó történetéből. A Tokaj-Hegyalja (1893-1919)
katonáskodás alóli felmentésének jogosságát. 1919 márciusában a tanácskormány hatalomra kerülése után Szerencsen megalakult a járási és a cukorgyári direktórium, amelyek együttes erővel léptek fel a korábbi rend kiszolgálóival szemben, így Simon Józsefet is elhallgattatták: 26 év és 3 hónapnyi működés után Szerencs első sajtóorgánuma befejezte tevékenységét. A Tokaj-Hegyalj a című lap Szerencs 19. század végi - 20. század eleji történetének rendkívül fontos forrása. Az újság írásait olvasva kibontakozik előttünk a korabeli társadalom képe, annak legfontosabb problémái. Szembesülhetünk azzal, hogyan birkózott meg ez a vidék a filoxéravész által okozott gazdasági válsággal, s azzal is, hogy milyen segítséget próbált nyújtani egy helyi kezdeményezés: egy kis vidéki lap ennek a válságnak a leküzdéséhez. Művelődéstörténeti szempontból is nagyon jelentős forrás, hiszen a lap tudósításai által nyomon követhetjük az iskolák, az egyházak és a különböző egyletek tevékenységét, a szépirodalmi rovatból megismerhetjük a helyi alkotók műveit. A Tokaj-Hegyalj a 26 éven át tartó működése egy sikertörténet a vidéki sajtó históriájában. Kellett hozzá egy nagy műveltségű, elhivatott polgár, aki anyagi áldozatot is hozva, és rengeteg befektetett munkával működtette. Simon József maga is felismerte vállalkozásának jelentőségét, s azt, hogy ennek a kis lapnak is nagy szerepe volt abban, hogy Szerencs várossá fejlődött és kiemelkedett a környező települések közül: „ ... legtöbbünknek fel sem tűnik, hogy mennyire haladtunk előre a fejlődésben, hogy a mi rossz, lebecsült Szerencsünk valódi várossá nőtte ki magát a két évtized alatt. Távol áll tőlünk, hogy magunknak különösebb érdemeket tulajdonítsunk ebben. Várossá fejlődtünk, százezres budget-vel dolgozó jelentős várossá, mert meg volt bennünk az életerő és az akarat. (...) Ami öntudatunkat megnyugvással tölti el, hogy megtettünk annyit, ami tőlünk tellett. Nem egy fontos eszme merült fel és nyert megbeszélést hasábjainkon. Agitáltunk, kritizáltunk, dicsértünk vagy ócsároltunk, ahogy igazságérzetünk és a szükség diktálta. Es sokszor tapasztaltuk örömmel, hogy megértettek bennünket. Működésünk tehát nem volt hiábavaló. Mindenkor annak voltunk szószólói, ami becsületes magyar érdek, és ami javára válik városunknak, vidékünknek s az egész Tokaj-Hegyaljának." A Tokaj-Hegyalja 1895. évi számainak vezércikkei január 3. Olvasóinknak üdvöt Előfizetési felhívás január 10. Munkásaink január 17. Szerencs nem alszik Tokaj és a millenium január 24. Szerencs ébredése Tokaj és a millenium január 31. Gazdatiszti bál Iskolaügyünk február 7. Közgyűlés február 14. Földmívelő népünk február 21. Iparosaink február 28. Kereskedőink március 7. A tokaji kisdedóvó megnyitása március 14. Ima Kossuthért március 21. Az állami iskola és Szerencs Tokaj-Hegyalja. XXII. évf. 1. sz. 1914. jan. 5. 328