A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Fazekasné Majoros Judit: Fejezetek a szerencsi sajtó történetéből. A Tokaj-Hegyalja (1893-1919)

katonáskodás alóli felmentésének jogosságát. 1919 márciusában a tanácskormány hata­lomra kerülése után Szerencsen megalakult a járási és a cukorgyári direktórium, amelyek együttes erővel léptek fel a korábbi rend kiszolgálóival szemben, így Simon Józsefet is elhallgattatták: 26 év és 3 hónapnyi működés után Szerencs első sajtóorgánuma befejezte tevékenységét. A Tokaj-Hegyalj a című lap Szerencs 19. század végi - 20. század eleji történeté­nek rendkívül fontos forrása. Az újság írásait olvasva kibontakozik előttünk a korabeli társadalom képe, annak legfontosabb problémái. Szembesülhetünk azzal, hogyan birkó­zott meg ez a vidék a filoxéravész által okozott gazdasági válsággal, s azzal is, hogy milyen segítséget próbált nyújtani egy helyi kezdeményezés: egy kis vidéki lap ennek a válságnak a leküzdéséhez. Művelődéstörténeti szempontból is nagyon jelentős forrás, hiszen a lap tudósításai által nyomon követhetjük az iskolák, az egyházak és a különböző egyletek tevékenységét, a szépirodalmi rovatból megismerhetjük a helyi alkotók műveit. A Tokaj-Hegyalj a 26 éven át tartó működése egy sikertörténet a vidéki sajtó histó­riájában. Kellett hozzá egy nagy műveltségű, elhivatott polgár, aki anyagi áldozatot is hozva, és rengeteg befektetett munkával működtette. Simon József maga is felismerte vállalkozásának jelentőségét, s azt, hogy ennek a kis lapnak is nagy szerepe volt abban, hogy Szerencs várossá fejlődött és kiemelkedett a környező települések közül: „ ... legtöbbünknek fel sem tűnik, hogy mennyire haladtunk előre a fejlődésben, hogy a mi rossz, lebecsült Szerencsünk valódi várossá nőtte ki magát a két évtized alatt. Távol áll tőlünk, hogy magunknak különösebb érdemeket tulajdonítsunk ebben. Várossá fejlődtünk, százezres budget-vel dolgozó jelentős várossá, mert meg volt ben­nünk az életerő és az akarat. (...) Ami öntudatunkat megnyugvással tölti el, hogy megtettünk annyit, ami tőlünk tel­lett. Nem egy fontos eszme merült fel és nyert megbeszélést hasábjainkon. Agitáltunk, kritizáltunk, dicsértünk vagy ócsároltunk, ahogy igazságérzetünk és a szükség diktálta. Es sokszor tapasztaltuk örömmel, hogy megértettek bennünket. Működésünk tehát nem volt hiábavaló. Mindenkor annak voltunk szószólói, ami becsületes magyar érdek, és ami javára válik városunknak, vidékünknek s az egész Tokaj-Hegyaljának." A Tokaj-Hegyalja 1895. évi számainak vezércikkei január 3. Olvasóinknak üdvöt Előfizetési felhívás január 10. Munkásaink január 17. Szerencs nem alszik Tokaj és a millenium január 24. Szerencs ébredése Tokaj és a millenium január 31. Gazdatiszti bál Iskolaügyünk február 7. Közgyűlés február 14. Földmívelő népünk február 21. Iparosaink február 28. Kereskedőink március 7. A tokaji kisdedóvó megnyitása március 14. Ima Kossuthért március 21. Az állami iskola és Szerencs Tokaj-Hegyalja. XXII. évf. 1. sz. 1914. jan. 5. 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom