A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Rémiás Tibor: A négyesi Szepessy család uradalmi birtokai (A miskolci javak leírásával) Az 1836. évi összeírás tükrében

• négyesi Szepessy József Borsod vármegye főpénztárnoka, (felesége: Érmihályfalvi Gencsy Zsófia) • négyesi Szepessy Katalin Cs. K. Kamarás és Magy. Királyi Budai Kamarai tanácsnok Gombosfalvi Gombos Imre házastársa, • négyesi Szepessy Mária markusfalusi Máriássy Zsigmond főtáblabíró élete társa A megbízatás kezdeti célja: „... hogy mind azon fekvő javakat mellyek múlt 1832-ik esztendei Szent András (nov) hava 24-én mag nélkül elhunyt Nagy Bátyjok, Néhai Tekintetes Négyesi Szepessy Sigmond Úr után a' tisztelt megbízó úri vérekre szállottak írnám össze, 's részént betsültetném meg 's tiszta jövedelmeket számítanám ki." A változások: „Kik is időközbe egyezőleg meggyőződvén a' felől, hogy réajok nézve sokkal czélerányosabb lenne a' réajok most szállott javakat, a' Szüléik után általak már valósággal birtokokkal egybe olvasztani, 's ékor az egésszel, a' menniyre eszközölhető lenne, egész tagokba másánt osztozni..". „1834. Kisasszony (aug.) hava 20-án Miskolczon tartatott összejövetelek alkalmával =>bővebb utasítás készíttetett=>'d most örökölt javakon (N. Szepessy Sigmond utáni jav.) felül=>a birtokokba lévőknek is... összeírását., ... földmérői mennyiségének az összeírásba való kitételét, és végre mind azoknak mellyek még tökéletesen fel mérve nem volnának hites földmérő általi fel méretesét is elhatározták." A fentiek számunkra azt igazolják, hogy a négyesi Szepessy javak legátfogóbb és legteljesebb képét kapjuk 1836-ból. Ennek igazolására lássuk pl. a csetneki uradalmi települések összeírását. Az összeíró, Kassay István „1833. kis asszony (aug) hava 3-án Tettes Gömör Vármegyében helyeztetett Csetnek Városában" megjelent, és számba vette a csetneki uradalom helységeit: (ahol „magános birtokok" vannak a „megbízó véreknek". Ebben segítségére volt a csetneki uradalom sáfárja (adminisztrátora), Tettes Kirinyi János táblabíró úr. „2 mérővárosok: 1. Csetnek, 2. Dobsina 18 helységek: 3. Kun Taplocza, 4. Heves, 5. Sebes Pataka, 6. Rekenye Újfalu, 7. Oktina, 8. Rokfalva, 9. Nagy Szlabos, 10. Fekete Lehota, 11. Redova, 12. Felső Sajó, 13. Berdarka, 14. Hankova, 15. Markuska, 16. Kis Szlabos, 17. Fekete Pataka, 18. Getzelfalva, 19. Petermány, 20. Restér 5 Puszták: 21. Somkút, 22. Veres haraszt, 23. Tornává, 24. Csákány, 25. Kerek-Erdő Malom: 26. Jósafőn egy malma (4 köveken őrölhet) + kendertörő, 27. Jósafőn (szőlőkbőljáró bordézsma, V* zálogba bírt házhely = molnár használja) Erdő: 28. Pelsütz Ardói erdő fele részének 7/8 része". A csetneki uradalom ekkor „az illető birtokosok közt már fel volt osztva", ,,a' Királyi kisebb haszonvételek (erdő, malom, Szőlő) pedig közösen használtattak". ,,A' bejövő tiszta haszon minden esztendőbe Szt. Pál napkor Csetneken szokott felosztatni: 's kinek kinek illetősége Kastély jövedelem nevezet alatt kiadatni": „az egész uradalmi erdők jövedelmének 9/20 része először levonatik = az uradalmi jobbágyoknak kiadatik {ez a szokás az „Úrbér bejöttekor a' jobbágyok által használt földek és rétek rosszaságából eredő rövidségek pótlására hozatott be!) = csak a felül való 11/20 rész osztatik el a' földesurak közt a' többi jövedelmekkel együtt arányosan". De: ,,a' Jósafői Malom jövedelme kivétel = némely uradalmi birtokok ebből nem részesülnek (a képviselt úri vérek a résztvevők közé tartoznak!)" 264