A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Gyulai Éva: Szürszabók és posztószabók Gömörben a 17-19. században
készült anyagból nemcsak hosszú szűröket, hanem rövidebb ujjast és nadrágot is készítettek. Egy 17. század eleji árszabás a méretre készült ruhák között szürdolmányt és nadrágot is említ a termékek között („béresnek való daróc dolmány, szűr nadrág"), ugyanekkor árulnak olyan „darócot", amelynek ujja és gallérja „posztózott", vagyis finomabb szövettel van bevonva (1,25 Ft), ugyanez az ujjas posztó nélkül 25 dénárral olcsóbb. 56 1794-ből való az a nyomtatott árszabás, amely szerint a nagyszürök mellett kankót, vagyis rövidebb daróckabátot is árultak a felső-magyarországi vármegyékben. Az ujjasok között is volt magyar szabású („magyar szűrkankó"), illetve a szürdivatban is megjelent a lengyel hatás („lengyel szűrkankó"). 57 A céhes viszonyok között tiltott verseny a szűrszabászat területén a cifraszűr vagy csipkés szűr 19. századi megjelenésében érhető tetten. A hímzett és posztórátéttel díszített szűrkabátok gyártásával Gömörben is új minőséget hoztak létre, ezek egyik utolsó darabja az a feketével kivarrt cifraszűr, amely az 1980-as években került a putnoki Gömöri Múzeum gyűjteményébe (4. kép). 5 * A jó szabónak nemcsak a szabás-varráshoz kellett értenie, hanem az elé került kész ruha méretét is meglehetős pontossággal kellett megbecsülnie. A pozsonyi szabók középkori szabályzatát átvett rozsnyói szabók szabályzatában a mesterremek elkészítésén túl a mester köteles megbecsülni egy készruha méretét és a hozzávaló kellékek hosszát, ebben legfeljebb egy fél singet tévedhet. 59 Az alapanyag minősége nagyon fontos, s a céh erre is kénytelen ügyelni. 1609-ben Gömör vármegye elrendeli, hogy a jolsvai, rozsnyói, csetneki és környékbeli posztósok ezután úgy szőjék a gömöri szürkeposztót, hogy 1 vég 30 rőf (ulna) és legalább 1 rőf széles legyen, 60 hiszen keskeny szövetből nem lehet megfelelően szabni. Speciális termék volt a katonaruha is, igaz, ez a 19. század előtt alig különbözött a civil viselettől. Háborúk idején a céhek feladata volt a hadsereg ruházatának elkészítése is, így a napóleoni háborúk a szabómesterségnek is hatalmas megrendeléseket hoztak. Az első nagy „állami" megrendelést a Rákóczi-szabadságharc alatt kapták a felsőmagyarországi szabók, hiszen a fejedelem nagy gondot fordított hadserege felszerelésére, az ezredeknek más-más egyenruhát készíttetett, melyek anyaga általában abaposztó volt. 1704-ben Losonc, Rimaszombat és Miskolc szabóival varratja a kuruc hadvezetés a katonák mundérját, s az ónodi országgyűlésen is rendeletet hoztak arról, hogy a katonák öltözékét a környékbeli vármegyék szabóinál rendelik meg, az árat is limitálta a kuruc állam vezetése, egy köpönyeg és egy nadrág elkészítéséért legfeljebb 48 dénárt kérhettek a vármegyék szabói. 61 A reguláris hadsereg szervezésének egyik fontos modern vívmánya volt az egységes egyenruha bevezetése, melynek elkészítését a konföderális állam vállalta magára. A ruházat fontosságát jelzi, hogy Rákóczi ruházati hadbiztost nevezett ki Beniczky Márton, majd Lónyai Ferenc személyében. A hadvezetés a megyék kötelességévé tette újoncainak egyenruhával való ellátását, de a vezérlő fejedelem 1707. jan. 30-án Rozsnyón kelt levelében közli Borsod vármegyével, hogy bár a császári sereg által felégetett Miskolc továbbra is köteles a portális katonaságot kiállítani, a zsold és az 56 SFL IV. 1001/b Limitatiok (1626-1744). 57 SFLIV. 1001/b 53/79. 58 GMP 89.35.1. 59 Amelly szabó itt le akarja magát tenni, a mesterséget dolgozni és a céhben beállani, tartozik... a kiadott darabokat megmívelni és kimateriázni... mindenféle ruhának, aki eleiben kerül nagyságát és hosszúságát úgy mindenféle materiának is szélességét megmondani, melly kimondásban több nem engedtetik meg nékie egy fél singnél, hogy a megnevezett ruháknak és materiának nagyságát hosszát és szélességét töbre vagy kevesebbre mondaná. SAKR Z-II/26 (1601). 60 SABBRS CRS Szabó céh iratai. Jegyzőkönyv (1610; 1634-1704). 61 (1709) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. II. I. 717. 119
