A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Kormos Gyula: A tokaji evangélikus templom barokk orgonája

A gyülekezet történetének másik emlékezetes büszkesége, hogy a „Hagyomány szerint II. József császár Tokajt meglátogatván, e házban volt szálva 's azon teremben melyben az isteni tisztelet tartatik, kihallgatást adott." A tokaji evangélikus gyülekezet az újjáalakulástól az egykori Hegyaljai Egyházmegye

17 önálló anyagyülekezete volt. Az egyházközség a szórványokkal együtt még a második világháború környékén is negyven településből és azok tanyavilágából állt. A világháború után az anyagyülekezet teljesen elszegényedett, mivel az egyházat addig rendszeresen támogató földbirtokosok és jómódúak nincstelenné váltak. Tokaj evangélikusainak létszáma ekkor már csak alig száz főből állt, míg a szórványokban 380 fő lutheránus élt.

1 Lassan a gyülekezet létszáma még tovább zsugorodott. Az 1964-es évektől már nem volt önálló lelkésze, így pl. 1976-84 között a sátoraljaújhelyi lelkész látta el a szolgálatokat.

19 Ma a Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyházközséghez tartozik. Az orgona beszerzése Miután a gyülekezet 1784-ben megvásárolta, majd imaháznak berendezte a „generális" házat, csakhamar orgona beszerzésére is gondolt. Bár csak egy írásos anyag maradt fenn hangszerük megrendelésének és beszerzésének körülményeiről, ez a gyülekezet vélhetően szűkös anyagi helyzetét igazolja. A protocollum 1790. május 23-i bejegyzéséből megtudjuk, hogy az imaház orgonáját a bártfai telephelyen működő Franz Eduárd Petznik

11 jó nevű felvidéki mester építette 1790-ben (2. kép). A hangszer Phanschmidt Dániel kereskedő ajándéka volt, azzal a feltétellel, hogy ha esetleg a gyülekezet megszűnne, vagy felsőbb hatalom miatt felszámolódna, az orgona és tulajdonjoga a gyülekezettől Phanschmidt úr örököseire visszaszálljon. A hangszer 1790. május 23-ára készült el teljesen, s ugyanezen a napon szólalhatott meg először. A feljegyzésből megtudjuk, hogy az orgonaépítő „ ... arra is kötelezettséget vállalt, hogy az orgonát még egyszer díjtalanul áthangolja, viszont a gyülekezetnek a saját költségén kell állnia az oda és visszautaztatását.

22 (Az orgona építési dátumát az egyik fasípon

23 talált „7790" felirat is 16 1877. évi egyházlátogatási jkv. 3. 17 Később Hegyaljai esperesség, majd Hegyaljai-Tiszahegyvidéki egyházmegye, stb. néven. (EOL: C. V. 1804, 1824, 1861, 1877.) Az Egyetemes Névtár (Schematizmus Ecclesiarum et Scholarum Evangelicorum Augustanae Confessioni... Viennae 1820) 107-111. szerint a Hegyaljai Egyházmegyéhez ,firnóth, Sajó Kaza, Miskolcz, Fancsal, Vécse, Tállya, Tokaj, Szántó, Nyíregyháza, Nagy Károly, Nagy Bánya, Magnó Varadinum és Sváb Olaszi" önálló gyülekezetek tartoztak, vagyis az egyházmegye több mai közigazgatási terület lutheránus gyülekezeteit foglalta magába. 18 Evlt: Chovan 1947. 19 Tarjáni Gyula (Miskolc) ny. ev. lelkésszel (egykori tokaji, majd sátoraljaújhelyi lelkész) folytatott beszélgetés alapján. 20 Egykori német neve Bartfeldt, ma Bardejov Szlovákiában. (Lelkes 1998. 103, 689.) F. E. Petznik (1748-1815) németországi, amsterdami, párizsi és londoni tanulóévei után tért haza. Közben 1770-ben a soproni Johann Roth orgonaépítőnél is járt. Önálló működését 1787-ben kezdte el a felvidéki Lőcse (egykori német neve Leutschau, ma Lcvoca) és Bártfa településeken, majd 1792-ben áttelepült Tiszolcra (Tisovec). (Ld. Lelkes: 1998. 370, 596, 708.) Petzniknek mintegy 17 orgonája ismeretes. (Karol Wurm und Otmar Gergelyi: Historische Orgeln und Geháuse in der Mittelslowakei. Acta Organologica Bánd 9, 1975. 113-175.). (Az orgonaépítő nevét „Petznyik"-nek kell ejteni, mivel a szlovák nyelv szabályai szerint az „i" lágyítja az előtte lévő mássalhangzót.) 22 Evlt: A tokaji egyházközség jegyzőkönyvei 1783-1870. Tokaj 1/2 doboz 38. kötet 20. old. 1790. május 23-i bejegyzés szerint: „A/i/zo 7790. den 23' Maj. wurde die Orgel ganzfertig, und auch am diesen Tag das erste malii gespielt. Sie wurde von Franz Eduart Petznik in Bartfeld verfertiget, welcher auch sich verbintlich 431