A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Frisnyák Zsuzsa: Magyarország kocsi- és szekérállománya, 1889

verespataki kistérség), hanem Máramarossziget (15 ezer lakos), sőt a nagy múltú Marosvásárhely (14 ezer lakos) sem képes olyan vonzóerőt gyakorolni környezetére, melynek hatására a fogatolt járművek száma megemelkedne. A ló- és ökörfogatok területi sajátosságai Magyarország nagytájai közül összességében a Dunántúl rendelkezik a legnagyobb relatív szállítási kapacitással. A Dunántúlon az ezer lakosra eső fogatolt járművek száma 80, ugyanez az érték az Alföldön 66, a Felvidéken 61, Erdélyben 63. Dunántúl azért került a rangsor élére, mert bár az ezer lakosra eső lófogatú járművek tekintetében némileg lemarad az Alföld mögött, de az ezer lakosra eső ökrösszekerek számában jóval megelőzi azt. A kistérségek 71%-ában kevesebb mint kétezer lófogatú járművet számlálnak öszsze. A lófogatok abszolút számában Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszai felső, Torontál megye nagybecskereki és pancsovai, Csongrád megye tiszáninneni és tiszántúli, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kecskeméti alsó, Bács-Bodrog megye újvidéki kistérségei állnak az élen. A lófogatokkal való területi ellátottság különbségei jelentősek (5. ábra). Baranyától Bács-Bodrog és Torontál megyéken át Temes megyéig húzódik az ország lófogatokkal legjobban ellátott területe. Egy Máramaros-Hunyad megyék közötti képzeletbeli tengely mentén fekvő kistérségekre pedig a kevés lovas fogat a jellemző. Máramaros, Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Kis-Küküllő, Hunyad megyék kistérségeiben az ezer lakosra eső lovas jármüvek száma nem éri el a tizenkilencet. A legalacsonyabb színvonalú (2-5 lófogat/ezer lakos) szállítási kapacitással három Hunyad megyei (marosillyei, hunyadi és algyógyi), az Alsó-Fehér megyei verespataki, és a Torda-Aranyos megyei topánfalvi kistérsége rendelkezik. Az ezer lakosra eső teherszállító lovas fogatok tekintetében elgondolkodtató az a kiemelkedő érték, amelyet Baranya megye három, a Dráva folyó által határolt kistérségében (baranyavári, siklósi, szentlőrinci) találunk. Mivel egyik kistérség sem tartozik a számottevő iparral, bányászattal rendelkező területek közé (összesen hat, 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat működik itt), a teherszállító fogatok magas arányát vélhetőleg a horvátországi területekkel szekéren zajló kereskedelem okozza (6. ábra). Az egylovas fogatok leginkább Árva megye trsztenai (56 egylovas fogat/ezer lakos) és námesztói kistérségére (35 egylovas fogat/ezer lakos) jellemzőek. A kistérségek több mint felében (53%) az ezer lakosra eső egylovas fogatok értéke nem éri el a kettőt (7. ábra). A kistérségek kétharmadában ezer lakosonként kevesebb mint harminc ökrösszekér létezik. Az ökrösszekerekkel legjobban ellátott hét kistérség közül egy kivételével valamennyi Erdélyben fekszik (8. ábra). Ökrösszekerek legsűrűbben Vas megye muraszombati kistérségében fordulnak elő, bár ennek a kiemelkedő értéknek (125 ökrösszekér/ezer lakos) a megbízhatóságát erősen megkérdőjelezi, hogy az 1895-ös mezőgazdasági összeírás már nagyságrendileg kevesebb ökörfogatot talál itt. Fogatolt jármüvek a városokban Összesen 113 járási jogú és 25 törvényhatósági jogú városban (összlakosság: 2,456 millió fő) 1889-ben 16 312 darab személyszállító és 52 554 teherszállító lovas fogatot 369