A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Frisnyák Zsuzsa: Magyarország kocsi- és szekérállománya, 1889

verespataki kistérség), hanem Máramarossziget (15 ezer lakos), sőt a nagy múltú Maros­vásárhely (14 ezer lakos) sem képes olyan vonzóerőt gyakorolni környezetére, melynek hatására a fogatolt járművek száma megemelkedne. A ló- és ökörfogatok területi sajátosságai Magyarország nagytájai közül összességében a Dunántúl rendelkezik a legna­gyobb relatív szállítási kapacitással. A Dunántúlon az ezer lakosra eső fogatolt járművek száma 80, ugyanez az érték az Alföldön 66, a Felvidéken 61, Erdélyben 63. Dunántúl azért került a rangsor élére, mert bár az ezer lakosra eső lófogatú járművek tekintetében némileg lemarad az Alföld mögött, de az ezer lakosra eső ökrösszekerek számában jóval megelőzi azt. A kistérségek 71%-ában kevesebb mint kétezer lófogatú járművet számlálnak ösz­sze. A lófogatok abszolút számában Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszai felső, Torontál megye nagybecskereki és pancsovai, Csongrád megye tiszáninneni és tiszántúli, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kecskeméti alsó, Bács-Bodrog megye újvidéki kistérségei állnak az élen. A lófogatokkal való területi ellátottság különbségei jelentősek (5. ábra). Baranyá­tól Bács-Bodrog és Torontál megyéken át Temes megyéig húzódik az ország lófogatok­kal legjobban ellátott területe. Egy Máramaros-Hunyad megyék közötti képzeletbeli tengely mentén fekvő kistérségekre pedig a kevés lovas fogat a jellemző. Máramaros, Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Kis-Küküllő, Hunyad megyék kistérségeiben az ezer lakosra eső lovas jármüvek száma nem éri el a tizenkilencet. A legalacsonyabb színvonalú (2-5 lófogat/ezer lakos) szállítási kapacitással három Hunyad megyei (marosillyei, hunyadi és algyógyi), az Alsó-Fehér megyei verespataki, és a Torda-Aranyos megyei topánfalvi kistérsége rendelkezik. Az ezer lakosra eső teherszállító lovas fogatok tekintetében elgondolkodtató az a kiemelkedő érték, amelyet Baranya megye három, a Dráva folyó által határolt kistérsé­gében (baranyavári, siklósi, szentlőrinci) találunk. Mivel egyik kistérség sem tartozik a számottevő iparral, bányászattal rendelkező területek közé (összesen hat, 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat működik itt), a teherszállító fogatok magas arányát vélhetőleg a horvátországi területekkel szekéren zajló kereskedelem okozza (6. ábra). Az egylovas fogatok leginkább Árva megye trsztenai (56 egylovas fogat/ezer la­kos) és námesztói kistérségére (35 egylovas fogat/ezer lakos) jellemzőek. A kistérségek több mint felében (53%) az ezer lakosra eső egylovas fogatok értéke nem éri el a kettőt (7. ábra). A kistérségek kétharmadában ezer lakosonként kevesebb mint harminc ökrössze­kér létezik. Az ökrösszekerekkel legjobban ellátott hét kistérség közül egy kivételével valamennyi Erdélyben fekszik (8. ábra). Ökrösszekerek legsűrűbben Vas megye mura­szombati kistérségében fordulnak elő, bár ennek a kiemelkedő értéknek (125 ökrössze­kér/ezer lakos) a megbízhatóságát erősen megkérdőjelezi, hogy az 1895-ös mezőgazdasági összeírás már nagyságrendileg kevesebb ökörfogatot talál itt. Fogatolt jármüvek a városokban Összesen 113 járási jogú és 25 törvényhatósági jogú városban (összlakosság: 2,456 millió fő) 1889-ben 16 312 darab személyszállító és 52 554 teherszállító lovas fogatot 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom