A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig
előmozdítani a művelődést általában, közreműködni e város, - annak közterei, utczái és környéke szépítésében, általában pedig a társadalmi élet fejlesztésére és a szép iránti érzék ápolására közrehatni." 10 A célok megvalósítása érdekében ismeretterjesztő és szórakoztató felolvasásokat, estélyeket, hangversenyeket kívántak tartani, jeles művészeket fogadni, és a kör működéséről szóló évkönyvet kiadni. Az alakulás évében az egyletnek 25 alapító és több mint 400 pártoló (rendes) tagja volt. Ekkor még csak két szakosztály működött - az irodalmi és a művészeti. A Miskolczi Közművelődési Egylet elnöki tisztét Soltész Nagy Kálmán kir. tanácsos, polgármester látta el. Az egylet rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert, rendezvényei igen látogatottak lettek. 11 Az elért siker lehetőséget adott arra, hogy a közművelődés fejlesztésének terén továbblépjenek, s állandó intézményt, múzeumot és könyvtárat állítsanak fel. 1899-ben a Miskolczi Közművelődési Egylet jelentős átalakuláson esett át, neve Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesületté, változott, ami működési körének kibővülésére is utal. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület megalapítása, működése és szervezeti felépítése A nemzeti múzeumok létrehozása a 19. században a kialakulófélben lévő nemzetállamok törekvéseinek egyik velejárója volt. A nemzeti nyelvek hivatalossá tételének és a népek története megismerésének igénye által nagy számban alakultak társulatok, indultak folyóiratok. Ezek a folyamatok előkészítői lettek a nemzeti és országos múzeumok létrejöttének. A Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása Széchenyi Ferenc nevéhez fűződik, aki 1802-ben Magyarországra vonatkozó gyűjteményét hazájának adományozta, és az 1807. évi országgyűlés 24. törvénycikke pedig a nemzet birtokába vette az új intézményt. A kiegyezést követő időszak, a kapitalizmus rohamos hazai fejlődése új mederbe terelte a múzeumügyet. Széles körű mozgalom indult vidéken, különböző egyének és társulatok szándékozták összegyűjteni a szűkebb pátriájukra vonatkozó történeti, művészeti stb. emlékeket. A vasútépítés és folyószabályozás munkálatai nagy számban hozták napvilágra a régészeti leleteket, amelyek nemcsak a birtokosok, hanem az értelmiségi középosztály érdeklődését is felkeltették. így szinte minden múzeum első darabjai a régészet és a numizmatika köréből kerültek ki. 12 Az országban a legtöbb helyen 1858-76 között alakultak meg a kimutathatóan is magángyűjtéseken alapuló múzeumok. 13 A miskolci múzeum megalakítását több tényező sürgette: 14 - Vidéken ekkorra már sok helyen létesítettek múzeumokat, s mivel a megyében gyűjtéssel foglalkozó intézmény nem volt, a főváros és a szomszéd megyék múzeumai, továbbá műgyűjtők, kereskedők hordták szét a Borsodból származó régészeti leleteket, történeti, néprajzi stb. emlékeket. 10 B.-A.-Z. megyei Lt. IV. 809/b. 207/894. " B.-A.-Z. megyei Lt. IV. 809/b. 207/894.; Szendrei l, 1911. 610. Alapító tag volt, aki az egylet alaptőkéjéhez legalább 25 írttal járult; a rendes tagok pedig évente 2 frt tagdíjat fizettek. n KorekJ., 1988.85-98. [3 BannerJ., 1957. 8. "LesziliA., 1955.2-5. 19
