A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

T. SZABÓ Tímea: Muzeális jellegű földtani és ásványtani tankönyvek bibliográfiája (1867-1945)

Székesfehérváron tankerületi főigazgató. Oktatómunkája mellett földtani kutatásokat is folytatott. Mint pedagógus részt vett több középiskolai reform előkészítésében. Több tankönyvet írt természettudományi tantárgyak tanításához. Koch Sándor (1896. augusztus 16. Kolozsvár - 1983. május 25. Szeged) Mineralógus, egyetemi tanár. A Budapesti Tudományegyetem természetrajzvegytan szakán szerzett tanári oklevelet 1919-ben, majd egy év múlva doktori címet. Friss diplomásként a Nemzeti Múzeum Ásványtárába került (1919-1935). A múzeumi évek alatt egyetemi magántanári habilitációt szerzett (1929), s folyamatosan tartotta előadásait az ásványtan témakörében. A szegedi egyetem megalakulása után az ottani ásvány-kőzettani tanszék vezetésével bízták meg (1940). Többször töltötte be a Természettudományi Kar dékáni tisztségét (1947-48, 1954-57, 1960-63). Legjelentősebb művei az ásványtan témaköréből kerültek ki. Pl. Magyarország legjelentősebb ásványelőfordulásai In: Reichert-Zeller: Ásványhatározó, Budapest, 1931; A drágakövek (Dudichné Vendl Máriával), Budapest, 1935, Az ásványi anyagok az emberiség történetében In: Kis Akadémia könyvtára c. sorozat Budapest, 1938; Az ásványtan története Magyarországon Budapest, 1952, Ásványtan (Sztrókay Kálmánnal) Budapest, 1957, Könyv a kövekről Budapest, 1957, Magyarország ásványai Budapest, 1966. E tudományos igényű munkák mellett szentelt időt és energiát középiskolai tankönyvek megírására is. Roth Samu (1851. december 18. Ménhard- 1889. november 17. Igló) Természettudományi író, tanár. 1874-től a lőcsei állami főreáliskola tanára, majd igazgatója. Több mint 100 értekezést, tanulmányt írt ásványtani, növénytani és állattani témakörben. Hasonló jellegű tankönyvei több kiadást is megértek. A Földtani Közlöny több publikációját közölte a Magas- és az Alacsony-Tátra geológiai viszonyairól. Rybár István (1847. Molcsa - 1906. december 6. Budapest) Természetrajzíró. Az ungvári, majd a budapesti felsőbb leányiskola tanára. Számos ásványtani és vegytani tankönyvet írt a középiskolák számára. Szabó József (1833. március 14. Kalocsa - 1894. április 10. Budapest) A magyar geológia atyja, egyetemi tanár. Jogi tanulmányai után a Selmecbányái bányászati akadémián szerzett bányászati oklevelet. Bányászhivatalnokként dolgozott, majd a pesti egyetem tanára lett, ahol az ásványtani tanszék megalapítása fűződik a nevéhez. Több természettudományos társaság tagja, tisztségviselője volt. Tagja, majd 1892-től haláláig elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A közoktatásban játszott szerepe is kiemelkedő. Az országos középiskolai tanárképző intézet tanára, s egyben a tanárvizsgáló bizottság tagja is volt. Számos tanulmányt, jegyzetet, középiskolai tankönyvet írt a geológia, illetve az ásványtan köréből. Több kiadást megért egyetemi tankönyve „Ásványtan" címmel jelent meg. Szterényi Hugó (1857. december 7. Lengyeltóti - 1909. március 27. Budapest) Természettudományi író, tanár. Kecskeméten, Aradon, Székesfehérváron tanárkodott. 1891-ben Budapestre került. Több száz tanulmányt, értekezést írt a természettudomány, elsősorban az ásvány- és földtan köréből. Ezek jelentős része középiskolai értesítőkben, illetve a Természettudományi Közlöny hasábjain jelent meg. Természetrajzi, ásványtani tankönyvei több kiadásban jelentek meg. 473