A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

T. SZABÓ Tímea: Muzeális jellegű földtani és ásványtani tankönyvek bibliográfiája (1867-1945)

Az ásványok rendszeres leírása. 75 ritkán egészen tömött (Magurkán Liptómegyében). Egy irányban igen jól hasad, a hasadás lapján ólomszürke és élénk femfényü. Olyan lapokon, melyek a levegőnek már hosszabb idő óta voltak kitéve, sokkal gyengébb a fény, és néha futtatási színek is észlelhetők. Az antimonit lágy (K : 2) és már közönséges gyertyalángnál megolvad. Ezen ásvány hazánkban több helyen fordul elő, ámbár általában nem mondható gyakorinak. Felsőbányán vastagabb erekben találtatik, gyakran termésarany társaságában; előfordul azután Selmecz ós Körruöcz környékén, a Tátra Kriván nevű csúcsa déli oldalán 92. ábra. Antimonit-kristályok. .gránitban, továbbá Magurkán szintén gránitban, kvarcz és termésarany társaságában néha t^j vastag erekben; Vörösvágáson az opál tartalmú trachitban stb. Németországban a Harzban, Angliában Cornwalban, Ausztráliában Victoria tartományban más ásványokkal együtt az arany erekben, Amerikában Mexikóban és Nevadában nagy mennyiségben ós ezüstöt tartalmazva. Fontos lelőhely Borneo is, a honnan az angolok hoznak jelenleg a legtöbbet. Az antimonit az antimonfém előállítására használtatik. E czél2. kép. Részlet Roth Samu tankönyvéből