A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

Király u., Szirma u. és a Papszeren). A város lakásállományának 20%-a teljesen megsemmisült. A helyreállítás megkívánta a belváros újjáépítését.

11 Az újjáépítés megkezdéséhez új építési szabályzatra, a város arculatának formálásához viszont rendezési tervre volt szükség. 1879-ben elkészültek az új szabályok, amelyek új határt vontak a belváros és a külváros között. A belváros a zsolcai-kapui sóháztól (ma: Megyei Rendőr-főkapitányság épülete) a Szent Anna templomig, a Szentpéterikaputól a Népkertig tartott. (E négy pont között a meglévő utcahálózat jelentette a határt.) Ennek a területnek az utcáin az építési anyag csak terméskő és tégla lehetett, az épület fedése cseréppel, különleges indoklással bádoglemezzel volt engedélyezhető, a kémény a tető fölé nyúlva 100 cm-rel, csak téglából készülhetett. A földszintes házak magassága 5 m-nél, az emeletes házaké 10 m-nél, a kétemeleteseké 14 m-nél nem lehetett alacsonyabb. Az új házhelyeket csak négyszög alakban lehetett kimérni, s utcafronti szélességük 10 m-nél kisebb nem lehetett. Ha az emeletes háznak utcai bejárata volt, kapujának szélessége nem lehetett kisebb 2,5 m-nél. A szabályzat külön rendelkezett arról, hogy a Pece és Szinva medrébe építeni, vagy ezek partjából foglalni nem szabad. A meder fölé nem lehetett építeni, a víz lefolyását gátló, vagy a medreket szűkítő építményeket azonnal le kellett bontani a tulajdonosnak.

12 (Az életmódra és a lakáskultúrára is utal, hogy ez a 125 évvel ezelőtti szabályzat külön foglalkozik azzal, hogy „nagyobb épületeknél, minden három lakosztály után egy árnyékszék építendő, s annak legalább 85 cm belső terjedelemmel, s kellő világossággal kell bírnia. Az árnyékszék helye magában az épületben, vagy azonkívül is kijelölhető, soha nem engedélyezhető azonban úgy, hogy az a Szinva vagy Pecze medrébe legkisebb részben is kiugrással bírjon. Továbbá azokból a Pecze medrébe csatorna épen nem, a Szinva medrében pedig csak akként vezethető be, hogy a kifolyó ürülék a víz által folytonosan eltávolíttassák... Az árnyékszék emésztő gödrének széle, a szomszéd telkétől legalább 128 cm távolságban legyen, s az emésztő gödör vízmentes, szilárd falazattal rakandó ki. Ezen intézkedés régibb, s károsnak bizonyult építkezéseknél is kötelező azon esetben, ha a szomszéd az átalakítását kívánja.") Az egyes ember építkezését tartalmilag és formailag is körbeíró szabályozást kellett, hogy kövesse egy, a város egészét meghatározó, hosszú távra érvényes terv, amely a város minden lakója és vezetője számára megfogalmazza „mily elvek legyenek irányadóak, s ezen elvek alapján a város jövő alakítása micsoda képet nyújtand." Soltész Nagy Kálmán, az árvízi romeltakarítást és a város újjáépítését is szervező, koordináló polgármester (1878-1901) adott megbízást 1894-ben Adler (Adorján) Károly városi főmérnöknek és Lippay Béla vasúti mérnöknek, hogy készítsék el Miskolc város „szabályozási" tervét. „Nézetem szerint - írja megbízólevelében a polgármester - a tervezés a város egész területét a jövő terjeszkedésére is tekintettel, magába kell, hogy foglalja, hogy abból látható és megállapítható legyen, hogy akár egy utcza rendezésénél, akár csak egy már meglévő ház újraépítésénél a város szabályozására tekintettel a tulajdonos micsoda korlátoknak legyen alávetve; hogy a szabályozás a Szinva, Pecze medrére is kiterjedjen, tudnunk kell továbbá, hogy a szabályozási tervezet elkészítése mely munkálatokkal kapcsolatos, nevezetesen feltüntetendő, s kidolgozandó lesz az egyes telkeket érintő változások; továbbá, hogy a város szakhivatal igénybevétele mellett a teljes mun11 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 139/1979., kgy. Soltész Nagy K., 1879. 1-24., Dobrossy I.-Veres L, 1978.66., 20. 12 Iglói Gy., 1992. 136-157., B.-A.-Z. m. Lt. 1879-es építési szabályok. 175