A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

Összességében melyek a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkező vasútállomások Magyarországon? Az 50 ezer lakosnál nagyobb vonzáskörzetü vasútállomásokat (3. ábra) áttekintve kiderül, hogy számottevő hatóerejű vonzáskörzettel valójában Debrecen, Szabadka, Szeged és Hódmezővásárhely - mindannyian alföldi városok vasútállomásai - nem rendelkeznek. Ezek a vasútállomások szinte teljes egészében városuk igényeit szolgálják ki. (Debrecen város lakossága 57 ezer, Szabadkáé 73 ezer, Szegedé 85 ezer, Hódmezővásárhelyé 55 ezer fő.) Annál nagyobb a környezetükre gyakorolt vonzóereje Ókér és Szászrégen vasútállomásainak. Ókér község lakossága alig 4 ezer, vasútállomása vonzáskörzetének viszont több mint 12-szer nagyobb a lakosságszáma, Szászrégennél pedig ez az arány 16-szoros. Ezen szélsőséges különbség nem véletlen. Szászrégen különleges pozícióját a környező megyék kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrájának és vasútállomása végállomás jellegének köszönhette. Az alig több mint hatezer lakosú város vasútállomásának vonzáskörzete ezért a legnagyobb a vidéki Magyarországon. Vasútvonalak végpontján fekvő állomások vonzáskörzeteit két típusba lehet sorolni. Vagy sok, de alacsony népességszámú falu tartozik hozzájuk, vagy kevés, de jelentős lakosságszámmal rendelkező település. Az előbbi csoportba tartozik Szászrégen. Az utóbbiba Óbecse, Kalocsa, Balassagyarmat tartozik. A Szabadka-Óbecse közötti vasútvonal végpontján fekvő Bács-Bodrog megyei Óbecse állomása pl. öt település 34 ezer lakosának árufeladó központja. A Csata-Balassagyarmat vasútvonal végállomása, Balassagyarmat vasútállomás pl. 55 település (összlakosság 46 ezer fő) fuvarszekereit vonzotta, miközben magának a városnak a lakossága alig 8 ezer fő. Ungvár vasútállomásán árut feladó települések összlakossága 41 ezer, miközben a városé 12 ezer. Kalocsa lakossága 18 ezer, vasútállomásának teljes vonzáskörzete 40 ezer. Ezek a viszonylag alacsony népességszámú, végponti vasútállomással rendelkező városok a környezetükhöz képest előnyösebb közlekedésföldrajzi pozícióban voltak. Az 50 ezer lakosnál nagyobb vonzáskörzettel rendelkező vasútállomások közül mellékvonalon fekszik Óbecse, Zombor, Hódmezővásárhely, Pécs, Nagybecskerek és Szászrégen. Tizenkilenc olyan vasútállomás létezik, amelyre 25, vagy ennél több településről érkezik az áru továbbszállításra (4. ábra). Közülük mellékvonalon fekszik Balassagyarmat, Ipolyság, Kassa, Ungvár, Szigetvár, Baranyaszentlőrinc, Körmend, Beregszász, Marosludas, Vaskoh-Barest, Székelykeresztúr. Melyek azok a települések, amelyek több vasútállomásra is fuvaroznak árut? Különleges közlekedésföldrajzi pozícióban két település, a Szeben megyei Szenterzsébet és a Hajdú megyében lévő Nádudvar volt. Szenterzsébet lakosai négy vasútállomásra

10 is szekereztek. Ugyancsak négy vasútállomásra fuvaroztak Nádudvarról.

11 Három állomáson is feladta áruját Esztár

12 és Pocsaj

13 (Bihar megye berettyóújfalui járás), Szerdahely

14 (Szeben megye szerdahelyi járás), Magyaros

15 (Udvarhely megye udvarhelyi járás) és 9 További kutatást igényel, vajon képesek voltak-e - s ha igen, milyen mértékben - kedvező közlekedésföldrajzi helyzetüket urbanizációs előnyökké is formálni. 10 Héjjasfalva, Nagyszeben, Sellenberk és Székelykeresztúr állomásokra. " Kába, Kecel, Nagyhortobágy, Püspökladány. 12 Berettyóújfalu, Monostorpályi, Paptamási. 13 Berettyóújfalu, Gyapoly, Monostorpályi. 14 Alvinc, Nagyszeben, Vízakna. 15 Marosvásárhely, Medgyes, Szászrégen. 153