A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
CSÍKI Tamás: Zemplén vármegye dualizmus kori rajza (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez)
midőn ember, állat fedél alá húzódik, s midőn a fűtött szobát féltékeny gonddal őrzik a hideg légáram betódulásától — kiállhatatlan. Ruházattal a férfiak elég jól el vannak látva. Télen a ködmön és szűr vagy guba, nyáron a darócing és gatya megfelel céljának. Az orosz nők és gyermekek azonban, különösen télen át, a hiányos, szellős ruházat, ez utóbbiak általában a hiányos gondozás következtében sokat szenvednek. A köznép táplálkozása vidékek szerint változik. A tót nálunk is kevéssel beéri. Annál nagyobb a magyar paraszt igénye. Búza- vagy gabonakenyér és szalonna nélkül a magyar munkás nem tud ellenni. A krajnyai nép a szó szoros értelmében nyomorog. Se petróleumot, se gyertyát nem használ, hanem fenyőszilánkkal világít. Tatárkán és burgonyán tartja fenn magát; húst csak akkor lát, ha marhája elhullott. Sőt egyes határszéli faluban, például Kriván, Navoszeliczán és Zbojban a tatárkának is azt a fajtáját termesztik és fogyasztják, mely a legkiadóbb, mely 60—70 magot ád, de amely az egészségre határozottan ártalmas, s keserűsége miatt jóformán élvezhetetlen." Könyve befejező szakaszában Ballagi a megye közoktatásügyéről szól. Mint az érettségi vizsgák kormányképviselője (aki népiskolai tankönyvet is írt 40 ) jól ismerte az alsó és középfokú oktatás helyzetét, színvonalát, s ő is a magyar oktatási nyelv terjesztésében látta a magyarosítás egyik fontos eszközét. A legrészletesebben és nem kis büszkeséggel persze az „egész felvidék legkiválóbb és legrégibb kulturális központjáról", a sárospataki iskoláról tudósít. „A sárospataki főiskolát elsősorban ugyan saját vármegyénk, de egyszersmind a szomszédos vármegyék is igénybe veszik. A főgymnasium növendékeinek száma a négyszáz körül ingadozik, miután a párhuzamos osztályok hiánya miatt az alsó négy osztályba a jelentkezőknek csak egy része vehető fel; a hittanhallgatók és joghallgatók száma pedig az utóbbi években átlag 50—50-re rúg; s a főgymnasiumi és akadémiai összes növendékek és hallgatóknak körülbelöl egyharmad része Zemplén vármegyei. Vallásra nézve túlnyomólag reformátusok. A más vallásúak - róm.katholikusok és zsidók - száma elenyészőleg csekély. A század elején a debreceni és a pataki kollégiumok voltak az ország legnépesebb iskolái. Patakon 1807-ben a tanulók száma 1260 volt, s ugyanekkor az ország fővárosában az egyetemen mindössze 647, és az attól egészen különálló gymnasiumban 637 tanuló volt. Igaz, hogy ma a főiskolát népesség tekintetében túlszárnyalja az ország több tanintézete; a hittanhallgatók száma aggasztó módon megfogyatkozott, annak jeléül, hogy a theológiai pálya a lelkészek rossz dotatiója következtében nem valami kecsegtető az ifjúságra nézve; a jogászok is jóval kevesebben vannak jelenleg, mint 1875 előtt, amikor még az egyetemen megszerzendő doktoratus kötelezővé nem tétetett; végre a gymnasium népességének emelkedését, amely pedig az akadémiai ifjak létszámának emelkedésére is befolyással lenne, mint említők, a párhuzamos osztályok mellőzése akadályozza. Mindamellett a főiskola most is elsőrangú szerepet játszik a hazai tanintézetek között, s az ősök által kijelölt irányban és szellemben haladva, amaz eredeti typusát máig megőrizte, melyet minden egyes növendékére mintegy rányom. Hajdanában a pataki diákot darabos modoráról ismerték meg; ma félszegségét levetkőzte, s attól a szellemtől áthatva, melyet a főiskola falai közt szív magába, rendszerint a lángoló hazafiságnak, a szabadelvűség39 Uo. 66-67. 40 A magyar alkotmány címmel a Népiskolai Könyvtár XVIII. köteteként, a sárospataki irodalmi kör kiadásábanjelent meg 1900-ban. 143