A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÜMEGI György: Híradás New Yorkból, Párizsból (Szalay Lajos és Zajtai Ernő levelezéséből 1960, 1972-73)

Először voltam ilyen hosszan beteg, és mivel nem vagyok hozzászokva, az érthető pánik erősen csökkentette a már amúgy is nívón aluli állapotomat. Mindent, amit tettél, nagyon köszönök. Ha pápáéktól jönne valami, írd meg. Hát így. No búcsúzom is. Kézcsók. Ölellek Lajos. Címem: LAJOS SZÁLAY 255 West 98 ,h . Street NEW YORK, N. Y. 10025 U.S.A. 26. Zajtai Ernő Szalay Lajosnak München, 1973. március 11. Kedves Lajos! Gondolom, szerencsésen visszaérkeztél New Yorkba, és remélem jól vagy, kedves feleségeddel és Klá­rikával együtt. Szeretnék konkrétabb és jobb dolgokkal jelentkezni, mint a következő, de hát ez van. Többek között azért merek vele előhozakodni, mert egyik leveledben azt írtad, már csak a pénz érdekel. A Schuler Verlag, Stuttgart - nagyon szép művészeti kiadványai vannak - szeretne Tőled egy színes lapot, lovakkal. Idézem a levelét: „Es würde uns ein farbiges Blatt mit einer Pferdegruppe sehr interessieren. Gleichzeitig wollen Sie uns bitte auch die Konditionen bzw. Tantiemen des Künstlers für farbige Blatter mitteilen." Schuler a színes műveidben üzletet lát. Hogy ilyet is tudsz, az nem vitás. Jó lenne, ha postafordultával küldhetnél tündéri lovaidból jói megszámítva az árát. Kiadás esetén tantiémek is járnak, tudomásom szerint az eladási ár 10 és 15 százaléka között. Kérlek, írd meg, mi a véleményed. Még jobb, ha mindjárt a munkát küldöd, ha gondolod, hogy a ráfor­dított idő megéri a rizikót. Garantálni, sajnos, semmit nem tudok. Bár tudnék. Rajzaid, amelyeket az utóbbi időben alkalmam volt látni, csodálatosan szépek. Kedves feleségednek kézcsók, Téged szeretettel ölel Ernő 27. Szalay Lajos Zajtai Ernőnek New York 1973. IV. 21. Kedves Ernő; Levelem, ami már sokat késik, hosszú lesz, és nyilván kissé kusza is; mert ez a nyomorult New York-i pokol teljesen kiforgat magamból. Már szinte csak azon vizslatok, hogy mikor és hova tudnék innen elszökni nyugdíjba. Hová, ahol Amerika kifizeti a nyugdíjat. Mert Magyarországon nem. Ez egyenlőre így van, és úgy látszik, a jövőben is így lesz. Yenkiék keveslik a dollárért adott forintokat. Már is látszik eddigi levelemből, hogy problémám leginkább anyagi; ennek a problémának a megoldá­sához keresnék lehetőségeket. De azért sorjában. Megérkezett a washingtoni vatikáni követség útján a pápa jegesnél hidegebb közvetett köszönete. (...) Mához egy hétre, vagyis április huszonnyolcadikán feladok címedre legalább egy színes lovas képet, de nyilván többet is. Aztán majd Te meglátod, hogy mit tehetsz az érdekünkben, mert a közvetítőnek vagy ügy­nöknekjáró harminc százalék Neked is jogerős. Ezúttal levonhatod a már eladott két rajz után járó jutalékot is. Milyen zsarolva ihletlek az eladásra. Leányom férjhez ment egy hat láb magas angolszászhoz, aki a neve szerint itt rangos családnak számít. Nászuram református pap, de ez nem sokat jelent, mert a csemeték buddhista szertartás szerint házasodtak, és aszerint is élnek. De nem a kopaszított szektához tartoznak. Nekem az az érzésem, hogy egy pacifista jelmezbe öltözött ötödik hadoszlopa az éledő japán nacionalizmusnak. Japánok is vezetik nagyjából a bandát, aki a mai szörnyűségektől rettegő ifjúságnak drogtól mentes boldogságélményt ad. Mivel csak az előítéleteket kezelik előítélettel, úgy érzik, hogy előítélettől mentes szabadság galambos katonái. Mi, magyarok a tordai ország­gyűlés óta úgy érezzük, hogy ki miben hisz, abban üdvözül. Ezért én ellenkezés nélküli szeretettel nézem őket, de Juci néha elmordul. Ő magyar lánynak magyar férjet álmodott és katolikust lehetőleg. De hát a házasságok az égben köttetnek, ami már Torda szerint is nem mindig katolikus. Rézbe vagy cinkbe karcolható különböző megoldások tervét latolgatom magamban. Mivel a rang fel­adása nélkül, de mégis csak a pénz érdekel, Veled szeretném az ötleteket kiértékelni. 414

Next

/
Oldalképek
Tartalom