A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)
volt, a magaslatoktól, a mélységekig és anyjának irt austrál levelei irodalmi értékkel bírnak." 156 „ Bátor, a második, derék fiú volt, s iskolái végeztével a pozsonydiószegi cukorgyárban hivatalnokoskodott, de húsz és egy néhány éves korában vonat gázolta el. Margit volt a harmadik, komoly, művelt és csinos lány. Rajztanári oklevelet szerzett és a Csalogány utcai tanítóképzőben kapott állást... " 157 „A negyedik... Béla (1880-1914) is jóravaló ember volt. Katonai pályára lépett és mint vezérkari százados esett el az első világháborúban, egy fiatal özvegyet és egy kis leányt hagyva maga után. Gyula a legkisebb egészen fiatal korában főbe lőtte magát. " 158 Bizelléknél 1917-re hat gyerekből mindössze, a pártában maradt Margit - ki állítólag a gyermekkori fekete himlőtől elcsúfított arca miatt nem ment férjhez 159 - és az iszákossá züllött, erőszakos természetű Odo élt csupán. Szekrényessy Árpád röviddel az első világháborús nagy összeomlás előtt halt meg. Kimaradt mindabból a tragédiából, mely legsúlyosabban Magyarországot sújtotta, a Tanácsköztársaság néven hírhedtté vált első kommunista diktatúrával és az azt követő trianoni békediktátummal. Még a nagyságos úr életében jelei mutatkoztak a háborúnak. A nagyszámú gazdasági cseléd frontszolgálatával csökkent munkaerőt rövidesen a Borsodra került orosz hadifoglyokkal pótolták. 160 Románia hadba lépésével - melynek nyíltan Erdély erőszakos megszerzése volt a célja - kissé nehezedett a gazdasági helyzet, minek következtében nem lehetett petróleumot kapni. 161 A háború befejeződése után féltő aggodalommal figyelte mindenki az eseményeket. Ebben a vészterhes, zavaros időben ragadták magukhoz Kun Béla és elszánt proletárjai a hatalmat. Borsodon ebből kezdetben csupán annyi volt érzékelhető, hogy kötelezővé tették a vörös gomb viselését a férfiak sapkáján. A faluban pusztán a gazdasági cselédek tettek ennek eleget, de templomba menet ők is levették. 162 1919 áprilisában egy zsidó fiú irányítása mellett két uradalmi dohánykertész, mint a „falusi direktórium" tagjai, végigjárták a Bárczay és Szekrényessy-udvarházakat és számba vették a készpénz összegét. 3 Időközben hírek röppentek fel az intervenciós cseh csapatok közeledéséről, kik nem akartak kimaradni Magyarország feldarabolásából. Polonkayéknál Szendrőládon egy fiatal hadnagy lett embereivel elszállásolva, ki miként sok jobboldali, azaz fehér tiszt automatikusan átkerült a Kun Béla-féle Vörös Hadseregbe. Ők magukat szellemesen csak hónapos retekhez hasonlították, mely kívül vörös, de belül fehér. 1 4 1919. április közepe táján Miskolc térségébe húzódott a románok elől visszavonuló székely hadosztály. Végül a hónap folyamán megérkeztek - a megszálló és egyben a vöröshatalom ellen harcoló - csehek, melyről a szomszéd birtokos leány, Bárczay Róza így tudósít: „Egy reggel borongós, nedves időben kint álltunk a kapuban. Az utcán nagy sár volt. Láttuk, hogy ezen a sáros úton vonulnak a cseh katonák. Nem néztük őket nagyón ellenséges szemmel, a vörös hadsereg, a tanácsköztársaság ellen harcoltak. " A két szembenálló fél között 1919. április 30.-án került sor kisebb összecsapásra: „...vagy három golyó süvített el...lövéseket a vörösök páncélvonata küldte. A cseh páncélvonat is elébe ment lövöldözni...Délután Berta néninél voltunk. Mondta, hogy az egyik ágyúgolyó az ő kertje mellett egy útra esett le és föl is robbant. Egy a temetőbe, egy az egyik kertbe, egy a Bódvába és egy az útra esett. De ezek nem robbantak föl"} 66 \ Mi érték volt célszerűnek látszott biztos helyre rejteni. Ennek szellemében cselekedett Szekrényessy Berta is, ki féltett aranyait, ezüstjeit a park egy fájának tövébe ásta 243
