A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HAVASSY Péter: Gömör és Torna vármegyék nádori közgyűlései a 14-15. században

GÖMÖR ÉS TORNA VÁRMEGYÉK NÁDORI KÖZGYŰLÉSEI A 14-15. SZÁZADBAN HAVASSY PÉTER Középkori igazságszolgáltatásunk jelentős intézménye, a nádori közgyűlés (generális congregatio, generalia judicia) vizsgálata már a 19. században foglalkoztatta történészeinket, közülük kiemelhetjük Bartal Györgyöt,

1 Cziráky Antali

1 és Fraknói (Franki) Vilmost? Eredményeiket felhasználva, s jelentős új forrásbázissal kiegészítve Hajnik Imre adott a mai napig alapvető összefoglalást e tárgyról.

4 Török Pál

5 és Gábor Gyula

6 a Nagy Lajos-kori nádori közgyűlések részletes tárgyalásával gazdagították addigi ismereteinket. Sokáig kellett várni, míg végre 1939-1941 között Istványi Géza önálló, monografikus igényű feldolgozással jelentkezett, melyet azóta sem követett hasonló.

7 A „Magyarország vármegyéi és városai" című sorozat köteteiben szentelnek ugyan néhány sort a témának - így pl. Reiszig Ede

% vizsgált megyéinkkel kapcsolatosan - de jelentősebb helyi összefoglalást - napjainkig példát mutatva - Holub József adott Zaláról.

9 Legutóbb e sorok írója közölte Heves,

10 valamint Hont és Nógrád vármegyék nádori közgyűléseit.

11 Szórványos Árpád-kori előzmények után a nádor vidéki bíráskodásának virágkora az Anjouk, elsősorban Nagy Lajos uralkodásának idejére esett. A közgyűlések az interregnum idején szüneteltek, s nem véletlen, hogy Károly Róbert támasztotta fel haló poraiból, mert származási helyén, a Nápolyi Királyságban is gyakorlatban volt az ún. generális inquisitio, az ország főbírájának a vidéki központokban tartott köztörvényszéke. Bár Debreceni Dózsa nádor (1321-1322) már celebrált közgyűléseket (/. kép), de rendszeressé csak a Drugethek (1322-1342) idején vált. Noha 1255-ben - újabb vélekedések szerint 1254 októberében - IV. Béla a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt birtokok rendezése céljából már összehívta Gömör, Nógrád és Hont vármegye közönségét Vácra,

12 1263-ban pedig István ifjabb király tart gyűlést Borsod, Újvár, Zemplén, Heves és 1 Bartal György: Commentariorum ad históriám status iurisque publici Hungáriáé aevi medii libri XV. I-m. Pozsony 1847. 2 Cziráky Antal: Conspectus iuris publici regni Hungáriáé. I—II. Bécs 1851. (magyar fordítás: Pest 1861.) 3 Franki Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti fejlődése. Pest 1863. 4 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 5 Török passim. 6 Gábor 124-151. 7 Istványi Géza: A generális congregatio. Levéltári Közlemények. 1939. 50-83., 1940-1941. 179-207. * Reiszig 461. 9 Holub József. Zala megye története a középkorban. I. Pécs 1929. 10 Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői. Eger 1986. 62-64. 11 Havassy 1989. 45-57. ,2

//avíWíyl989.45. 141