A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

a vasbányászat legfőbb területe. A vasércvagyon azonban lenyúlik egészen Rudabányáig. Gömör területének jelentős részét borítja mészkő. Dobsinától északra Gölnic felső völgye táján triászkori mészkőtakaró fekszik. E táj híressége a dobsinai jégbarlang. Nyugatabbra a Murányi-mészkőfennsík helyezkedik el, mintegy 1300 méteres magasságban. A harmadik mészkővidék Gömör déli területén található, a Balog patak völgyétől a Bódva felső völgyéig húzódva, melyet a Murány, Csetneki patak és a Sajó három részre tagol. Nyugati része a Jolsvai-, középső a Pelsőci-, keleti tagja a Szilicei-fennsík. E fennsík vékony keleti maradványában áll Krasznahorka vára.

2 Bél Mátyás 1749-ben készült leírásában részletesen ecseteli egyes helységek fő megélheti forrásait. Az említett Oláhpatakáról írja, hogy „lakosok vassal dolgoznak, amelynek ércét egyrészt bányásszák, másrészt olvasztják is, s végül a kikovácsolt szerszámokat, amelyek a földműveléshez szükségesek szerteszét szállítják a falvakba és a mezővárosokba..."

3 Az 1771. évi úrbéri felmérés során e vidék helységeinek népe is a megélhetés forrásaként jelöli meg a vasbányászatot és vasérc szállítását. Példaként említjük meg Kuntaplócát: „Határjokban három Vas Hámorok lévén, sőt másuttis szomszéd határokban azokbúl nyújtatik alkalmatosságok, mind Kézi, mind pedig Marhás Munkájukkal szénre való fa vágás által, szén égetéssel, annak, és vas Kőnek hordásával, sőt egyéb hámor körül elő adódni szokott Munkálkodással Pénzt szerezni... Mész égetésre is vagyon elegendő Kövök, és folytatván Mész égetést közel való Városokra nézve, azokból is pénzetskét szereznek 's szerezhetnek, ámbár szükséges fát pénzen is szükséges venniek..." -jelentették ki a jobbágyok. Pelsőc határában is működött két hámor, ahová szállították a környékbeliek a vasércet és faszenet.

4 A vasérc mellett még számos más ércet is bányásztak, melynek jelentősége elenyészett századunkra. Bél Mátyás leírásában szól Dobsina bányászatáról: „Fenyegetően magasodó hegyek hátai és láncai veszik ugyanis körül minden oldalról. Azt a hegyet, amelyik napkelet felől magasodik föléje Schwartzenbergnek nevezik: ez még most is igen gazdák rézben, sőt bővelkedik vasércen is..." Nadabulyán is foglalkoztak rézérc bányászattal. Alsósajó „elsősorban a cinóbertermelésről nevezetes - írja, - amelyet a lakosok mindenfelé de legfőbbképpen a Sajó partja mellett árkokban bányásznak részint szemcsések, részint por alakjában: általában minden itteni lakosnak ez a foglalkozása. A cinóberből aztán ezek a parasztemberek paraszti módszerrel, két fazékban higanyt olvasztanak ki..."

5 Gömör déli részén medence jellegű a Rima alsó folyásának szakasza, ugyancsak a Sajónak Rozsnyó körüli szakasza, valamint az alsó szakasza. TÁJ ÉS EMBER A földrajzi környezet döntően meghatározza az életlehetőségeket. A domborzati viszonyok függvénye a határhasználat, a föld hasznosításának lehetősége. Határ, határhasználat Gömör településeinek többsége kishatárral rendelkezik. A közepes nagyságúakból csupán kevés van, de ezek sem haladják túl a 20 katasztrális holdat. Az 1874. évi hely2 Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza. A Föld és Élete VI. Budapest, é. n. 349-358. 3 Bél Mátyás: Gömör Vármegye Leírása (latinból fordította: Tóth Péter). Gömör Néprajza XXXV. Debrecen, 1992. 38. 4 OL HTL 3007. C. 90.c. 95. sz. 5 Bél i. m. 38-39., 47. 904