A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

GÁBORJÁN Alice: A tardi „felakasztott” szoknya

Az anyaggal való tüzetesebb foglal­kozás közben ez a felsőszoknyának, vagy a felsőruházat szoknyarészének kétoldalt vagy elöl való felemelése a felsőbb társa­dalmi osztályok ruházatában tűnt fel elő­ször, mégpedig a felsőbb társadalmi osz­tályok rögzítetlen, alkalomszerű megoldá­sától a rögzített paraszti alkalmazásig. A felsőbb társadalmi osztályok alkalomszerű viselési módja az ókori görög és római palástokig látszik visszavezethetőnek, a bibliai és keleti ókor meg nem említésével. Ezt az alkalmazási módot - rögzí­tetlen, alkalomszerű ráncolást mutatja a római Kr. u. 4. századi Santa Maria Maggiore templom mozaikján három női alak palástja, és a Kr. u. 6. századi, gyö­nyörű ravennai, Teodóra császárnőt és kí­séretét ábrázoló mozaikja. Ezen a császár­nő lilás palástja elöl, a bal oldalon alka­lomszerűen van felemelve. A magyarság számára igen érdekes a 14. század utolsó harmadából származó Képes Krónika II. András király koronázását ábrázoló mi­niatúra, amelyen Szent Erzsébet a többi korabeli európai ábrázoláshoz hasonlóan 29. kép. Newhaveni halász felesége. Brit Szigetek, alkalomszerűen emeli fel a bal kezével pi- skóci(L 0akes és HiU L m­im 304 ' ké ? rossal bélelt zöld palástját. De a 13-16. századtól kezdve az elöl, addig ráncokat vetve viselt palástok alatt feltűnnek a sima ingruhák ráncolásai is. A 15. században, különösen a hóráskönyvekben, breviáriumokban és pecséteken feltűnnek a paraszti ábrázolások. De míg a felsőbb társadalmi osztályoknál az öltözetet együtt képező palástok, majd ingruhák felemelése mindig alkalomszerű, a paraszti vise­lési mód mindig rögzített és túlnyomórészt kötény is jár hozzá. E század úri viseletében mérföldkőnek tartja a dolgozat van Eyck 1453-ban festett, az Arnolfini házaspárt ábrázoló képét, és az ugyancsak 15. századi Grimani Breviárium húsvéti sétát bemutató miniatúráját. E felső társadalmi osztályok viselési módjával pár­huzamos az ugyancsak a Grimani Breviárium paraszti, május-júniusi szénakaszálást és a lekaszált széna rendekbe gyűjtését ábrázoló miniatúrája. Ebben a században tehát a két­féle társadalmi osztálynak kétféle a viselési módja: a. felső társadalmi osztályoké alka­lomszerű, a parasztoké pedig rögzített. Az előbbieknél az öltözetet alakító kétféle, egyenlő rangú, egymás fölötti felsőruha elöl vagy kétoldalt azért van alkalomszerűen felemelve, hogy a drága alsó kilátszódjon, míg a parasztok kétoldalt vagy elöl felemelt szoknyái, túlnyomórészt köténnyel kombinált, rögzített viselési módja a ruházat meg­óvását célozta a fizikai munka okozta szennyeződéstől. A következő századokban e két viselési mód folytatódik, míg századunkban a pa­rasztság és a paraszti viseletek eltűnésével ez a ma már igen ritka viselési forma a végső eltűnés felé halad. 1087

Next

/
Oldalképek
Tartalom