A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Két felföldi szekértípus (Láncos lajtorja és nyári szekér)

6. kép. Szepességi szénás szekér. A lőcsei földművescéh koporsóterítőjéről, 1622. Magyar Művelődéstörténet III. 172. o. nyomán Elöl-hátul a szekér felső peremén túl végződő lécek tartják az alig valamivel magasabb szénarakományt, de a szekéroldal középső harmadában a rakomány oldalt kitüremkedik. Ott a szekéroldal „lyukas", de nem dönthető el, hogy a szekéroldalhoz tartozó léceket, pálcákat pótolták-e kötél- vagy láncdarabokkal. A rakomány tetején nyomórúd vagy nyomtatókötél nem fedezhető fel. A korai szekérábrázolások közül különös figyelmet érdemel a Bars megyei Jánosrét (ma Lúcky) egyik oltárképe. Ez az 1480 körül keletkezett festmény boroshordót szállító lovas szekeret ábrázol.

47 A szekéren egyetlen hosszú hordó látható. Két oldalát kötélgúzzsal rögzített rakoncák és lőcsök támasztják ki. A szekéroldal alsó és felső rúdját csupán a végükön tartja össze faragott deszkából készült záp. Egyébként rájuk hurkolt kötéldarabok helyettesítik a szekéroldal zápjait (léceit, pálcáit). Ez a technikai megoldás a „láncos lajtorja" történeti előzményének látszik. Itt jegyzem meg, hogy a budai vámon a 13. század közepén nem egy, hanem általában három hordót szállító szekérrel számoltak.

48 A 18. században Bártfa, Eperjes, Kisszeben vámtételei egy-egy kocsit 9 hordó borral vettek számításba.

49 A Felföld középkori járműveit Domanovszky Sándor úttörő tanulmánya sok szempontból tisztázta. Figyelmét főként a távolsági kereskedelemben használatos nehéz mázsaszekér és az egyetlen (esetleg 2-3) lóval vontatott könnyű kis járművek (ajonca, csille, kólya) kötötték le.

50 Látóköréből kimaradtak - főként forrásadatok hiányában - a paraszti munkában használatos szekérfélék, az ökör igával vontatott szénahordó, fahordó stb. szekerek. Szűcs Jenő a vonóerő felől közelítve a tárgyhoz, középkori szekereinknek három kategóriáját különítette el. Azt találta, hogy az „öreg", nehéz szekereket 6-8 ló vagy ökör húzta, a „közönséges" (currus communis) szekeret 4 ló vagy ökör vontatta, míg a „keskeny, vékony" alkalmatossághoz elegendő volt 1-3 ló.

51 Fuvarozási kötelezettség, robot a szénahordó jobbágyokat is gyakran terhelte. így például a Thurzó birtokok jobbágyai az 1600-1636 közötti időszakban sok mindent fuvaroztak robotosként. Gönci jobbágyaik (Abaúj m.) bort szállítottak a szepesi várba, de a közeli Folkmár, Zakárfalva, Kluknó, Hrisóc jobbágyait gabona- és szénahordáson kí47 Török Gy., 1989. Lásd még Domanovszky S., szerk. é. n. II. 149. 48 Szűcs J., 1984. 18. 49 Udvari I.-Viga Gy, i. m. 1993. 194. 50 Domanovszky S., 1979. 110-111. 51 Szűcs J., 1984.20-22. 953