A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

közötti nagyságú. Sem a domborzat, sem a falutól való távolság nem indokolja határbeli üzemhelyek, központok kiépülését. Naponta gyalogosan vagy szekérrel meg lehet közelíteni a határbeli földeket. Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszban a gömöri jobbágyság részletesen szól a határhasználat módjáról is. „A Szántó földek három nyomásra szántódnak, mindenféle gabonát jól meg termik. A rétek jó, Marha hizlalásra alkalmatos szénát termének víz arjatúl mentek, kétszer kaszállók" - mondották 1771-ben az abafalvi jobbágyok.

9 Az almágyiak hasonlóképpen nyilatkoztak: „Szántó fölgyeik három nyomásra vágynak fel osztva, mellyek mind az abajdocz búzát, mint penig a' rost, zabot, tenkelyt megtermik... Szántó földgyeikben, meredek hegyeken lévén, a' zápor miatt gyakorta sok károkat vallanak, mellyeknek fele részét meg 'sirozni sem lehet. Réttyeiknek némely része kétszer kaszaiható ugyan, de mételyes, és a' Marha hizlalásra alkalmatlan füvet terem..."

10 A krasznahorkavárallyaiak ugyancsak a három nyomás meglétéről beszélnek. A föld „mind tiszta, mind vegyes búzát, mind pedig a' Rost meg termik trágyázással" - mondották.

11 A 18. század végi úrbérrendezéssel tulajdonképpen kialakult az a településrendszer, amely megőrizte jellegét az 1832/36. évi országgyűlés 10. törvénycikke nyomán megvalósításra kerülő úrbéri szabályozási és tagosítási munkálatok után is (ti. a jobbágyság birtokát elkülönítették a földesúri birtoktól, sor került a legelő felosztására, és erdőjogot is osztottak a volt jobbágyoknak). E folyamat a Derencsényi Uradalom helységeiben kezdődött meg 1839-ben, ám Gömör megye más földesúri helységeiben csupán az 1853. évi úrbéri pátens rendelkezései hatására mehetett végbe. A település központja, a belsőség nem változott, míg a határbeli földek a szabályozás, tagosítás folytán változtak, ugyanakkor maga a határhasználat rendje, a településrendszer egésze lényegesen nem módosult. A településrendszer, határhasználat alakulására néhány példát említünk Derencsényből, Darnyáról, Jánosból és Hétből. Derencsény a Derencsényi Uradalom részét alkotta, melyről 1863-ban a következőket írták: „ezen határ fekvése a' Gömör Megyei Balogvölgyön, Keletrül ugyancsak Derencsényi Urodolmi helység Meleghegy, Nyugotról Pápocs Éjszaknál Derencsényi Urodolmi helységek Lukovistya, Esztrény tovább keletfelé Balogvári Urodolmi Hrusso helység határa keríti, Lakossai Tót ajkú iparos és Földmívelők, Viaszk készítéssel foglalkoznak és Kereskednek 's ezzen üzlet mellett egész Ország részeket járván be, Magyarul többnyire 's tűrhetőkép sőt némelyike jelesül beszélnek, igyekvő jó honpolgárok. .. Szántóföldjeik mészköves agyag anyagúak a' Völgy két oldalán a' helységhez közel léteznek, 's kellő míveléssel hasznot hajtók, de igen közép szerűt. Rétjeik a' fő Völgyön a' helység alatt nyúlnak el, jó takarmányt termők, 's többnyire kétszer kaszáihatók, a' Balog vize kiömlése által termékenyítetvék. Küllönített Legelő részek itt nem léteznek, 's így a' legelés, a' földek közin 's Erdő széleken lévő mintegy 130 holdnyi Parlag 's gyalogfenyveseken 's midőn meg engedhető 1026 holdnyi Urodolmi Erdő téren, melly szoros Erdei felügyelet mellett, legeltethető némi részben, 's mellybül illetők fajzást nyernek."

12 9 OLHTLC. 3003. c. 86. l.sz. 10 OL HTL C. 3003. 86. c. 4. sz.; Itt említjük meg, hogy Gömör római katolikusok által lakott helységeiben a kétszerest „abajdócnak" nevezik. 11 OL HTL C. 3003 c. 86. 44. sz. 12 SABB Derencsény úrb. ir. „Derencsény határában az 1863

Uí Év Július 21

lkén Kelt Egyesség folytán létesítendő Tagos elkülönítés és Szabályozás Terve magyarázatul. 909