A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János: Tokaj, a kiváltságolt kamarai mezőváros és Hegyalja avagy Tokaj-Hegyalja

a 19. század közepén is fölülmúlta Tokaj lélekszámát. Közigazgatási státusza is vetekedett Tokajéval. Sőt piackörzete is Tállya erőteljesebb volta mellett bizonyít. A Hegyalja (submontana) földrajzi névvel - éspedig a református egyház területi beosztásai között - már aló. században találkozhatunk.

42 A Tokaj-Hegyalja (a két földrajzi név összevonása, mint új fogalom) mai ismereteink szerint úgy ítélhetjük meg, hogy részben a tokaji vár régiószervező szerepéből, részben a borkereskedelem jelentőségéből alakult ki, s állandósult. Az sem lehet véletlen, hogy előfordulását először egy országos törvényben találhatjuk meg. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, bizonyára valaminő földrajzi távolság, ebből eredő szemléletmód is kellett, miáltal e szőlőtermő nagytájat egységes egészként kellett szemlélniük (pl.) a törvényalkotóknak is. E nyomon haladva, talán az sem véletlen, hogy Tokaj-hegyaljai borként vitték piacra a nem szorosan e régióban termelt borukat pl. Miskolc, Szikszó (stb.) kereskedői is.

43 Utalnunk kell Balassa Iván nagyszerű monográfiájának ide vonatkozó részletére is: „P. Keller 1726-ban megjelent német nyelvű tanulmányában (Bescheibung des vornehmensten Weingebürges Ungarn) »Tokajer Wein-Gebürg" elnevezést alkalmazza."

44 S így ment át az irodalomba. Innen veheti Fuker, Fr. J. kötetének címe is: Versuch einer Beschreinbung des Tokayer Gebürges (1790. Wien), ahol egész Hegyalját leírja. Ezt természetesen megelőzte apjának, Fuker A.-nak latin nyelvű munkája (Montium vitiferorum Tokaiensis, Tarczal, Tálya, Mád...), melyben a „Tokaji bortermő hegyek"-et felsorolás teszi gazdaggá: Tarcal, Tálya, Mád. A. Fuker Hegyaljáról készült (gyakran közölt) térképének felirata is e munka emlékét őrzi. Itt kell ismét hivatkoznunk az 1750-es évek elején keletkezett Debreczeni Ember András-féle krónikára, melynek Tokaj szerepét meghatározó sorait fentebb idéztük. Ettől kezdve meg sem kérdőjelezhető Tokaj mind jelentősebb szerepe, egyelőre jobbára a névadásban, a régió megjelölésében (Tokaj-Hegyalja). Településünk ennek ellenére sem mutatott megfelelő szervezőkészséget (vö. Állami Borkombinát) kitüntetett helyzetekben, illetve a térség szervezésére való törekvést. Kérdéses, hogy időről időre milyen mértékben fogadták el és méltányolták-e Tokaj ilyetén történeti szerepét?

45 Azt kell tapasztalnunk, hogy már évszázadokkal előbb elfogadta a közvélemény Tokaj ilyetén vezető szerepét. Kazinczy Ferenc Babócsay I. kötetéhez írott jegyzeteiből idézve, mindjárt kitűnik e szemléletmód; „Hegyalja nevet visel Zemplén vármegyében 's igen kis részént Abaújban is az a sor hegy, melly az úgy nevezett Tokajibort termi".

46 Tehát az érvelés fordított rendet követ immár. A század elején már „Tokaji Borvidék" nevezet alatt is forgalmazták a hegyaljai borokat. 42 Balassa /., i. m. 13. 43 Csak példa arra, hogy a térség miként kötődött az ország keleti végén álló tokaji várhoz: Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben. In: HOM. Közi. 27. 1991. 118-131. „Hosszúfuvarra rendelik a miskolci polgárokat a kincstár borai alá", „Tokajig mundér alá". 44 Balassa I., i. m. 14. 45 A hegyaljai települések összefogása napirenden volt. Bencsik János: Az olaszliszkai főbíró 1790-es levele. Tokaji Hírek, 1994. 4. sz. „ha az Hegy allyai városok öszve tett vállal egyet nem fognak érteni és egy Instantiában bé nem rekesztik az öszve kapcsolt akarattyokat [...] nem nagy Tekéntetben fogunk léendni az Ország Gyűlésen". 46 Babócsay /., i. m. 12. 161