A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

MIZSER Lajos: A keresztnévadás hatóerői Cserépfaluban 1576-1976

nem a keresztnevét (Manassé), Aladár (Jókai Mór: Új földesúr), Dalinka (Jókai Mór: Másik haza, bár ott Delinké szerepel), Tímea (Jókai Mór: Az arany ember), Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde). Jókai példaadása nem véletlen, hiszen az egylet könyvtárában túlnyomórészt Jókai-kötetek voltak. Nem lennénk igazságosak, ha csak hatásról beszélnénk, az ellenhatást is meg kell vizsgálnunk. Más szavakkal: az irodalom nemcsak népszerűsíthet egy-egy nevet, hanem éppen csökkentheti a már népszerű nevek számát. Például a Piroska nevet viselők száma az ismert Grimm-mese hatására csökkent. Természetesen történelmünknek is volt hatása. A Lajos nevet Nagy Lajos királylyal, Kossuthtal és Batthyányval kapcsolják össze. Az aradi vértanúk színes lenyomatát sokan megvásárolták, és bekeretezve a nagyház falán helyezték el. Innen vált ismertté az Ernő és Károly név (ez utóbbi gyakorivá is). Érdekes, hogy Petőfinek a forradalmi tetteit ismerték inkább, az ő hatására gyakori lett a Sándor. Történelmi ismeretek alapján adott további nevek: Árpád, Zoltán. Ez utóbbinál Jókai (Kárpáthy Zoltán) hatását sem lehet kizárni, de erre vonatkozóan nincs adatom. A névadás (-választás) egyéb szempontjairól is beszélnünk kell. Az legújabb kori névválasztásban természetesen szerepe van a rádiónak, televíziónak, a mozinak, a színháznak is. Századunk harmadik negyedére ugyanis a nevek változatossága jellemző (különösen a női nevekben). Olyan neveket igyekeznek tehát választani, amelyek még nem ismeretesek a községben. Míg a régi névadásra az volt jellemző, hogy gyakori neveket igyekeztek adni, most viszont arra törekszenek, hogy lehetőleg olyan nevet válasszanak, amilyen még másnak nincs. Sokszor a szülő maga sem tudja, hogy miért épp azt a nevet választotta (Albin, Petronella, Szilvia). Máskor a névdivattal magyaráznak (Andrea, Tamás), azaz ezek a nevek másutt már divatosak. Van, amikor az anyának a szülőotthonban adnak tanácsot a névválasztást illetően: „a madám azt mondta, hogy szép név". E nevek csoportjában feltűnő, hogy a mezőkövesdi szülőotthonban kedvelik a magánhangzóval kezdődő neveket: Anita, Edina, Emese, Emőke stb. Egyéb: Flórián (az apa a Ferencváros labdarúgócsapatának a szurkolója, s Albert Flórián futballista keresztnevét adta a fiának). Mint minden névfajtának, a keresztneveknek is lehetnek bizonyos hangulati velejárói, főképpen az utóbbi időkre jellemző, hogy egyes neveknek a hangulata ilyen vagy olyan lehet. A 16. században többnyire csak közömbös hangulatú nevekről beszélhetünk. Ennek oka elsősorban a megszokás, azaz a névkincs kissé leszűkült, újításra alig-alig lehet példát találni. Olykor vannak jellegzetesen nemesi (úri), illetve csak jobbágyokra jellemző nevek - legalábbis más vidékeken történt vizsgálatok ezt mutatják.

17 Egyetlen nevet találunk, amely a megszokottól eltér: a birtokos Báthory Bonaventura nevét. Feltehetően Bonaventurát papnak szánták, ezért is kapta ezt a jellegzetesen szerzetesi nevet. Mivel az ecsedi Báthoryak korán felvették az új hitet, Báthory Bonaventura is jellegzetesen katolikusnak és szerzetesinek érezte keresztnevét, ezért helyette az Andrási használta. Az úri név, illetve a jobbágynév (parasztos név) különbségeiről inkább a 17. század végétől beszélhetünk. Ekkor ilyen az Ágnes, Károly, Eneas, Octavius, Silvius, Paris (valamennyi névviselő idegen nemzetiségű), magyar egy akad: Terézia. A 19. század második harmadában a Lajos, Fruzsina stb. A XX. századot célszerű két részletben bemutatni, hiszen kb. 1950-től megszűnik ez a szétválasztás, inkább így mondják: „flan17 L. a 10. pontot! 657