A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Nagyszalontáról (Ethn. 27. 77.). A Szamosháton: „Ha Médárdus napján (június 8-án) esik az eső, hat hétig, mások szerint negyven napig mindig esik utána" (SzhSz. 2. 70.). A Fekete-Körös völgyi magyarok szerint 40 napig folyton esik (Györffy István 1916. 83.), ha ezen a napon megcsordulnak a fellegek. Medárdnak és a 40 napos esőnek a kapcsolata a szépirodalomban is előfordul, így többek közt Jókainál (Ethn. 30. 116.). Oly mértékben elterjedt, hogy napjainkban ez a legáltalánosabban ismert középkori eredetű népi előrejelzés. Június 24. Szent Iván napja. Sok szokás, de viszonylag kevesebb időjárási előrejelzés kapcsolódik hozzá. A Vajdaságban azt tartják, hogy 40 napig olyan időjárás lesz, amilyen ezen a napon mutatkozik (Penavin Olga 1983. 121.; 1. még VészeIszki Antal 1799. 48.). Július 2. Sarlós Boldogasszony. Valamikor, elsősorban a sík vidéken az aratás kezdete, ezért ekkor nagyon fontos volt az időjárás. Ha ezen a napon borús volt az idő, akkor az aratás egész ideje alatt arra lehetett számítani (Trencsén m. MG. 1845. 1267.). Ezért mondták a Szamosháton: „Ha Sarlós-Boldogasszony napján esik az eső, négy hétig rátart" (SzhSz. 2. 287.). Ezt tartották a Vajdaságban is, de itt 40 napig folytonos esőt jósoltak az ezen a napon lehullott csapadékból (Penavin Olga 1983. 122.). Július 13. Margit-nap. Antiochiai Szent Margithoz a moldvai csángók azért esdekeltek, hogy a jégesőt elvigye, éppen úgy mint azt a baranyai Kéménden és Mogyoródon tették, de arra is emlékeznek, hogy esőért is imádkoztak hozzá ezen a napon (Bálint Sándor 1977. 2. 43-45.). Sok helyen mégis nagy és tartós esőzéstől féltek Margit-napkor; 1845-ben egész aratás alatt esett Trencsén megyében: „Előre gyanították ezt az alsóbb osztályú földművelőink nyárhó 2-án (Sarlós-Boldogasszony) és még bizonyosabban jövendőlék az hó 13-án, miután e két nap bizonyos sors napok, babonás népnél nagy figyelemmel kisértetnek, mert ha e két napon borús és esős az idő, a nép jövendőlése szerint: az egész aratási időszakra esős napok következnek..." (MG. 1845. 1267.). Ugyanilyen megállapítást olvashatunk két évvel később is: „...júl. 13-ka Margit szüzkönnyeivel kezdi ismét áztatni még csak félig megszikkadt földünket... a nép rémülten beszélt a Margit napi esőből jövendölni szokott 40 napos esőről" (MG. 1847. 287.). A népi hagyomány sokszor a negyven nap helyett ennél hosszabb időt is mond: „Ha Margit lepeseli magát, 6 hétig esik" (Háromszék m. Ethn. 2. 358.). A negyvennapos eső jövendölése kétségtelenül összefügg a bibliai özönvíz hagyományával: „És esek az eső a földre negyven nap és negyven éjjel" (Mózes I. 7. 12.). Ez olyan özönvizet eredményezett, hogy az emberiség Noé és családja, valamint a bárkába összegyűjtött állatok kivételével teljesen elpusztult. Ez a történet olyan mértékben megrázta a Bibliát olvasó embereket, hogy a negyvennapos esőt Isten legnagyobb büntetésének tartották (1. Medárd). Július 20. Illés-nap. Ezen a napon vagy annak környékén rendszerint villámcsapásokkal járó nagy vihar kerekedett: „Gurijja má Illés a hordót, de haragszik" (Topolya, Bács m. Borús Rózsa 1981. 56.). Ha szárazság volt is eddig, erre a napra megjött, többnyire viharral kísért eső (Vajdaság, Penavin Olga 1983. 122.). „A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság volna is különben, az esőnek esnie kell Illés próféta napján, illetőleg táján. Ez a hiedelem az Ószövetség (Királyok Könyve I. 16. és II. 2.) ismeretes előadásán alapszik..." (Bálint Sándor 1977. 2. 63.). Ha Illés napján nincs égiháború, akkor eltévesztette a nevenapját; máskor meg csak Anna-napkor (július 26.) jut eszébe, hogy dörögni kellene (Boda, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 289.). Ez a nap időjárás583