A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években
vállalat részvényeseivé váltak. S mindez jól példázza a tőkefelhalmozásnak és koncentrációnak azt a Miskolcon is alig jellemző útját, amely során az önállóan termelő kisiparosok összefogva fejlesztenek ki nagyüzemet, ami lehetővé teszi a termelés bővítését és korszerűsítését, ezáltal a tagok vagyonosodását. 44 Egyébként a vegyészeti iparban is jellemző maradhatott, hogy az 1920-as évek elején, a háztartási vegyészeti cikkek termelésének bővülésével párhuzamosan rendkívül alacsony tőkeberuházással jöhettek létre önálló kisüzemek.) Az egyes élelmiszeripari ágazatok, összefüggésben a mezőgazdasági termékek forgalmazásával, a világháború után fontos területei maradtak az izraelita nagytőkének, bár igazodniuk kellett a változó nyersanyag- és piaci feltételekhez. A Borsod-miskolci Gőzmalom Rt. Trianont követően számos felvidéki érdekeltségét (a losonci, a nagysárosi, az iglói stb. malmokat) és tőkerészesedését vesztette el, ami önmagában kapacitáscsökkenést eredményezett (és hozzájárult az új piaci feltételekhez való igazodáshoz), illetve más tevékenységeket is be kellett vezetnie (pl. köles- és árpahántolást). Mindezt megkönnyítette, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bankcsoport érdekeltségévé vált, ami jelentős alap- és forgótőke-emelést eredményezett. Az 1920-as évek közepén alapították a Hernádnémeti Műmalom Rt.-t (az igazgatóságban a miskolci zsidóság képviselői: Neumann Adolf, Műnk György és Kormos Géza is helyet kapott) 45 , ami jelzi, hogy az izraeliták városon kívüli gazdasági befolyása a világháború után növekedett: a közvetlen vállalatalapítások (az ipari beruházások) egy része, kényszerből vagy a kedvezőbb feltételek hatására, a megye különböző településeire tevődött át. (Az izraelita tőke érdekeltsége a részvényjegyzések s az egyéb pénz- és árukapcsolatok, a bankkapcsolatok stb. révén természetesen régóta túllépte nem csak a város, hanem a megye határait is, az új beruházások viszont e folyamat minőségileg más elemét jelentették.) 1923-ban alakult meg a Miskolci Kenyérgyár Rt. (az izraeliták közül Nagy Andor és Kardos Jenő üzemeltetett a városban jelentősebb kenyérgyárat), s szintén a modernebb és fejlődni képes élelmiszeripari ágazatban jött létre a Miskolci Sertéshizlaló és Húsipari Rt., amely állatkereskedelemmel is foglalkozott, s amelyben ugyancsak érdekeltek voltak a miskolci zsidóság képviselői. 46 1923-ban kezdte működését a Landau család irányításával a Borsod-miskolci Ecetszeszgyár Rt., s családi keretek között maradt az egy évvel később létrejövő Ecetipar Rt. is. Nagyobb alaptőkével és részvénykibocsátással alakult viszont, s vált a '20-as évek közepétől kiterjedt üzletkörűvé a Felsőmagyarországi Cukorkagyár Deutsch és Pollák Rt., amelynek legnagyobb részvényesei között szintén több miskolci izraelitát találunk. 47 E fontosabb kereskedelmi és iparvállalatok csupán vázlatos végigtekintése után feltehető a kérdés: a dualizmust, jellemzően az 1880-1910 közötti évtizedeket követően hogyan változtak az 1920-as években az izraelita vállalkozók, a nagypolgárság módszerei, a vállalkozások jellege és lehetőségei. A felsorolás mutatta, a miskolci zsidóság felső rétegei igen aktívan használták ki (vagy próbálták kihasználni) a gazdaság megélénkülését, azt az átmeneti konjunktúrát (utalnunk kell az ezzel járó spekulációs lehetőségekre is), amit az inflációs politika s a bankok valorizálatlan hitelnyújtása eredményezett. Ezáltal ugyanis a vállalkozások rendkívül olcsón juthattak kölcsönökhöz, amellyel korszerűsíthették, illetve átalakíthatták termelésüket, bővíthették vagy módosíthatták üzletkörü44 A miskolci kereskedelem és a miskolci Kereskedelmi Testület története. Szerk.: Ferenczy Károly, Dancz Gyula. Miskolc 1925. 177. 45 MPC 1927-29.375. 46 MPC 1922-23. (Pótlék: az 1922. dec. 31. után beérkezett adatok.), illetve Zsidó Lexikon... 608. 47 MPC 1923-24. 76., MPC 1926-27. 365., 367. 299
