A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években
az 1920-as évek első felének újabb részvénytársaság-alapítási hulláma jelzi, amely a bankszférában vált a legerőteljesebbé. 1922-ben a Miskolci Kereskedők Leszámítoló Bankjának, valamint a diósgyőri és a putnoki takarékpénztárak fúziója révén alakult meg a Felsőmagyarországi Takarékpénztár és Leszámítoló Bank 33 millió korona alaptőkével. A bank több fiókintézettel és egyéb érdekeltségekkel is rendelkezett (pl. egy műmalomban és egy áruforgalomi részvénytársaságban), s az igazgatósági tagok, illetve a legnagyobb részvényesek többsége is izraelita volt. 22 (A pénzintézet az északkeletmagyarországi, megcsonkult régió tőkéinek koncentrálását tűzte célul.) 1923-ban alakult a Belvárosi Bank Rt., szintén számos izraelita támogatóval, amely azonban már 1925ben beszüntette tevékenységét, ami sajátos vonása volt az 1920-as évek első felében jelentkező gazdasági-pénzügyi pezsgésnek 23 : bár a bankok helyzete a világháború után jelentősen romlott (ez megmutatkozott a betétek és az egyéb kötvények, illetve a váltótárca- és a jelzáloghitel-állomány apadásában), az 1921 közepétől tudatossá váló inflációs politika és az állam által nyújtott hitelek kedveztek a bankalapításoknak s az ezzel kapcsolatos manipulációs vállalkozásoknak is. Ebben a miskolci izraeliták is részt vettek, amelyre Pick Jakab és Kalmár Mór „valutaspekulációs zugbankja" lehet példa. 24 Az intézet előbb a miskolci Agrárbank kirendeltségeként működött (amelynek igazgatósági tagja volt Pick Jakab kereskedő), majd 500 000 korona alaptőkével fiókjává vált, igaz, az anyaintézet tőszomszédságában. (Az ügy további sajátossága, hogy a bankot a rendőrség bezáratta, ám az a polgármester engedélyezésével hamarosan újrakezdte működését.) Ugyancsak jellemzővé vált, s az 1920-as évek második felében erősödött fel a budapesti nagybankok affiliációs tevékenysége: ezek Miskolcon is több fiókintézetet hoztak létre, illetve átvették a korábban önálló bankok üzletkörét, így a város pénz- és hitelélete, s ennek révén számos kereskedelmi és iparvállalata került egyre szorosabb és közvetlenebb gazdasági érdekközösségbe a fővárossal. Az izraelita banktőke a fiókintézetek irányításában is kimagasló szerepet vállalt. A korábban alakult, s a világháború után gyorsan fejlődő Magyar-Olasz Bank miskolci fiókjának élén az izraelita Székely Aladár kormánytanácsos állt, s a Magyar Nemzeti Bank helyi kirendeltségét szintén izraeliták vezették (Koós Samu, Neufeld L., Schrecker S. Lipót stb.). 25 A Miskolci Hitelintézet 1927-ben olvadt be, s vált a Magyar Altalános Hitelbank fiókjává (igazgatója az e felekezethez tartozó Földes Zoltán volt), amely több raktárházzal rendelkezett, mivel a MAH terménybevásárlási központot hozott létre a városban, amit ugyancsak a zsidóság képviselői irányítottak. 26 Hasonló módon alakult meg a Miskolci Bank Rt.-ből a Belvárosi Takarékpénztár (Budapest) helyi fiókja (vezetője az izraelita Moskovits Vilmos), majd 1927-ben a Felsőmagyarországi Takarékpénztár és Leszámítoló Bank Rt.-ből a fővárosi Magyar Országos Központi Takarékpénztár miskolci kirendeltsége. 27 Emellett további fontos pénzintézetek kerültek a magyarországi legnagyobb bankcsoportok érdekeltségébe. A Borsodmegyei Takarékpénztár (600 000 pengő alaptőkével) a Leszámítoló Bank, a Borsod-miskolci Hitelbank (750 000 pengő alaptőkével) a Kereskedelmi Bank s a Miskolci Takarékpénztár (720 000 pengővel) a Pesti Hazai Első Takarékpénztár affiliációs hálózatának lett a részese. S bár a jelzett alaptőkék a bankok 22 MPC 1922-23. 1193. 23 MPC 1926-27. II. rész Vidék-külföld magáncégek. Szerk.: Kormos Gyula Bp. 1927.358. 24 A Magyar Jövő c. lap nevezi így a fiókintézetet. II. évf. 1920. 176. sz. (aug.l.) 25 MPC 1926-27.361. 26 Uo. 27 Uo. 295
