A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

RÉMIÁS Tibor: Miskolc mezőváros 18. századi lakóinak jogi státusa és rétegződése (a Miskolc monográfia vonatkozó fejezetének tervezete)

A 18. század második feléről százalékosan is sikerült kimutatni, hogy a nemesség milyen arányban részesedik a szőlő- és pincetulajdonokban. 1764-ben a nemesség 75,15%-a pincetulajdonos, 1767-ben 544 nemesből 364 pincetulajdonos, ami a nemesség 66,91%-át jelenti. 1781-ben a nemesi cellarium tulajdonosi réteg 69,25%-ra rúgott. Hasonló a helyzet a miskolci promontoriumokon bírt szőlők nemesi részarányaival is. A városi polgárok vagyonában ellenkező tendencia mutatható ki. A század második felére erős a differenciálódás, az elszegényedés felé mutató tendenciák jelentkeznek részükről. Hogy milyen egy iparos,

91 egy görög kereskedő

92 vagy a város

93 esetleg a koronauradalom miskolci vagyoni helyzete,

94 ennek bemutatására sajnos most lehetőség nem nyílik. A városlakók vagyoni kontrasztjának érzékeltetésére engedtessék meg, hogy bemutassuk Dursza Miklós kereskedőnek a Magyar Kurírban 1818-ban megjelent házeladási hirdetményét akkor, amikor a miskolci polgárok egy jelentős hányada jószágainak eladására kényszerül vagy hitelfelvételre. „Miskolczon a piatz uttzán, leg jobb helyen, és a leg ujabb ízlés s szerént már tsak nem egészen felépült s kő-sindellel fedett egy uj ház eladandó. Mellynek egésséges, és szép kinézésén kívül tágas udvarras kertje is van, a melly alatt a Szinva vize folyik, az épület fel ház, öszvességgel az alsó és felső tractuson vagyon 6 egészen elkészült szoba, egy konyha, és egy kamra, az épületnek a piatzra néző része alatt egy hármas pintze, fa, és kotsi szín, hat még el nem készült szoba, két konyha és egy pintze, az urvar kert el együtt 66 öl hosszúságú, és 6 3/4 öl szélességű. Mind ezeken felől van ezen épületben még egy a piatzra nyíló mind külsőképpen bátorságosan mind belsőképpen minden megkivántatókkal csinosan elkészült bolt, és ennek végébe egy magazin. A ki ezen házat megvenni szándékozik, jelentse magát, Miskoltsi Kereskedő Dursza Miklós Urnái."

95 Az elszegényedési folyamat sok esetben hitelfelvételre kényszerítette még a becsületesen adózó városi polgárokat is. Megyei levéltárunk szép számmal rendelkezik azon vagyonleltárakkal, vagyonbecslésekkel és végrehajtásokkal, amelyekből hű képet kapunk a miskolci polgárok, kereskedők, iparosok vagyoni helyzetéről, de elsősorban azért, mert a hitelezőknek tartozásukat nem tudták kiegyenlíteni. A hitelezők között szerepelnek a görögök, a zsidók és a gazdagabb nemesek. Kisebb hitelügyletek bonyolítása a polgárok között is lezajlott. A hitelfelvételek indítékainál szerepelne: állatvásárlás, ruhavásárlás, föld és más ingatlanok vásárlása, de a megélhetési gondok enyhítésére felvett hitelek sem kevesek. Az árverést a város főbírájának komissioja látta el. így váltak ismertté a miskolci polgárok textíliái, bútorzata, háztartási eszközei. Legnagyobb nemesi hitelezők között vannak a gróf Szirmayak és a Bük család, a görögök részéről Keller 91 HOM HTD 76.869.39. Traup Konrád miskolci szabó javainak felbecsülése 1787-ből, vagy Pepik Márton szűcsmester vagyonleltára: HOM HTD 67.317.1. esetleg Kassay István borbély vagyonleltára: HOM HTD 67.318.1. az utóbbi kettőt lásd: BodóS., 1969. 265-283. 92 HOM HTD 76.869.19. Bodgál Ferenc: Fényűző görögök (Kézirat), HOM HTD 76.869.18. Bodgál Ferenc: Gazdag görögök (Kézirat), HOM HTD 79.742.1. Stehlik Ágnes: A miskolci görög kereskedők vagyoni helyzete és kereskedelmi tevékenysége a XVIII. század végén (Szakdolgozat), Bm. L. Diósgyőri koronauradalom iratai, XI. 601. N°74. (1. dob.) A miskolci görög kereskedőknek a diósgyőri koronauradalommal kötött szerződése, mely szerint nekik megengedi, hogy évi 2200 rénes forintért az uradalom boltjaiban szabadon árulhassanak. (Diósgyőr, 1784. február 1.) valamint Bm.L. Diósgyőri koronauradalom iratai között 1767 és 1821 között található bérleti szerződések (kb. 65), melyek 90%-át a görögök kötötték. 93 HOM HTD 74.66. 1-7. A város 1745. évi inventariumának másolata, eredetije: Bm. L. Sp. XXV. Fs. 1.(1745) 94 HOM HTD 88.269.1.1. és 88.270.1. A diósgyőri koronauradalom 1775. és 1783. évi vagyonleltárának a MOL-ból történt kimásolása és Dobrossy l.—Iglói Gy., 1982. 137-163., U. ő., 1986., 77-97. 95 HOM HTD 76.869.50. Magyar Kurir 1818. XI. aug. 11. 94. 136