A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZABADFALVI József: Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben

Nagyon kemény értékelést adott az elmúlt évek védekezésének eredményeiről: „Négy évi küzdelem után, a phylloxera-kérdés ott áll ma, a hol állt ezelőtt négy év­vel." 22 Most ugyanígy folytatni kell az irtásokat, ezeket azonban nagyon vontatottan végzik. A filoxérabizottság tagjaként azt állítja, hogy a legnagyobb baj az, hogy a sző­lősgazdák nem ismerik sem a kórt, sem pedig „az állatot". Legtöbben Jókai Mór nagy példányszámú lapját keresik fel kérdéseikkel. Az országos adminisztráció lassúsága mi­att a bejelentés után a felmérés is lassú. A minisztérium felkéri a megyei „főispánt, az alispánt, vagy más ilyen közeget", hogy menjenek ki a terepre, s onnan küldjenek fel „egy állatot". Ezt azután a minisztérium elküldi Magyaróvárra, „ott előveszik Taschen­berget és ennek nyomán meghatározzák az állat nevét és ismét az egész acta csomót visszaküldik a minisztériumba és aztán megjelenik a communique, melyben meg van mondva az állat neve, néha szaporodási módja, néha az is, hogy azt bizony kiirtani nem lehet." Mivel a legtöbb helyen a csőszök vagy pandúrok keresik meg a beküldendő bo­garat, sokszor tévedés történik. Veresegyházáról pl. kenderbogarat, Temesvárról pedig sáskatojásokat küldtek be meghatározásra. Tokaj-Hegyaljáról hasonlóképpen más rovart küldtek be, de ők egyszerre küldtek mintát a Nemzeti Múzeumba is, és onnan távirati­lag tájékoztatták. A meghatározás lassúsága miatt felveti Herman Ottó azt is, hogy a Nemzeti Múzeum illetékes osztálya szakembereivel is el tudná végezni sokkal hama­rabb és jobban, mint a magyaróvári tanintézet. Herman Ottó határozati javaslatot is terjesztett a Parlament elé, ezt a szavazás előtt, 1880. április 10-én indokolta meg. Javaslatában „egy földmívelésí, borászati és szőllészeti kísérleti állomás" felállítását kéri a tisztelt háztól. Indoklásképpen több euró­pai intézmény hasznos tevékenységére hivatkozott. Az ausztriai Karlsruhe-i magánkéz­ben működő intézet magas állami szubvenciót kap. „A világhírű Dumas" vezette francia intézet, „amely a phylloxera érdekében alakult ... nemcsak Francziaországra, hanem egész Európára kezd kihatni". A javasolt intézetet nemcsak állami dotációból lehetne fenntartani. Vannak városok, pl. „Szegszárd" és Versec, amelyek már maguk is tettek lé­péseket a védekezés megszervezésére szakemberek képzésével és alkalmazásával. 23 Még ugyanebben az évben, október 26-án, a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1881. évi költségvetésének tárgyalásakor visszatért a tárca legnagyobb gondjára, a filoxérára. 24 Beszéde elején számon kérte egy 1877. évi határozat végrehaj­tásának elmaradását: „Legelőször is foglalkozom röviden az első esettel, vagyis a pan­csovai irtással. A képviselőháznak 1877-ben volt alkalma a pancsovai esetet letárgyalni és bizonyos megállapodásokig menni. A pancsovai irtás közben felmerült rendetlensé­gek itt a házban szóba hozatván, a képviselőház határozatilag utasította a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministert, hogy vizsgálatot indítson és ennek eredményéről a ház­nak jelentést tegyen. Habár három év óta van is e határozat érvényben, a ház a mai na­pig sem látta az eredményre vonatkozó jelentést." Készült ugyan valami jelentés, de azt a miniszter visszavonatta. Azzal is vádolta a szakminisztert és „a kormányt, hogy a phylloxera ügyet egyáltalában elaltassa, elejtse". Magyarországon már 35 „inficiális centrum" van, amely fertőzi a környéket. S ha egy helyütt elterjedt, igen gyorsan fejti ki tovább fertőző tevékenységét. A legnagyobb terjesztő a szél. Már támadja a budai és az érmelléki szőlőtelepeket is. Az idevonatkozó döntések igen lassan születnek meg, már egy fél éve azon folyik a vita, hogy az erősen fertőzött Tahitótfah'' ^n létesítsenek-e 22 1880. ápr. 9. KN. 1879-1881. XI. 353. 23 1880. okt. 26. KN. 1879-1881. XI. 383-384. 24 1880. okt. 26. KN. 1879-1881. XV. 186-190. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom