A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MAGYAR Zoltán: Abaúj-Torna megye Szent László-falképei

alapján egészen biztosan csak a birkózás jelenete ismerhető fel, ugyanis ez van a legjobb állapotban. A képen a glóriás, szakállas király (igaz, koronája nem vehető ki) fogódzik össze a derekára íjjat csatolt kunnal, akinek lábinára a leány éppen lesújt a bárddal. László balján egyenes kardja csüng, övében rövid, nyeles tőr látható. Az ezt követő lefejezésből csak a király alakja maradt meg, ám az előrehajló mozdulatból nyilvánvaló, hogy miről is van szó. Problémásabb az első kép, melyen mindössze vágtató lovak kontúrjai fedezhetők fel. A László-ikonográfia logikájából következően ez csak az üldözés jelenete lehet, melynek során csoportos üldözést ábrázolt a falkép készítője. E sorozat koraiságára vall, hogy minden bizonnyal a legenda rövidebb változatát ábrázolták s hogy nem is a megszokott északi falon, valamint az, hogy még a kápolna boltozása előtt készítették, ugyanis az egyik gyámkő belelóg a képekbe. Keletkezése valószínűsíthetően a XIV. század legelejére datálható. A történeti Abaúj megyében még két településen tételezhető fel a László-legenda. Az egyik a Kassához közeli Csecs, amelynek plébániatemplomáról Myskovszky eképpen tudósít: „...Öreg emberek tanúsága szerint a templom északi falán egy nagy csatakép volt festve, talán Szt. Lászlónak a kunokkal vívott csatáját ábrázolta."

3 A Hernád menti Vizsoly töredékes sorozatát meglehetősen mostohán kezelte eddig a szakirodalom. A szász telepítésű község templomát még az Árpád-korban építették, ám a várral rendelkező, oppidumnak mondott község idővel nagyobb egyházat igényelt, így a XIV. században a meglévő templomrészhez egy tágasabb hajót építettek. Ekkor készülhettek a hajó híres falképei is, köztük az északi fal László-ciklusa, mely manapság rendkívül megviselt állapotban van. Az 1944-es feltárás a legendát részben elpusztította, részben átalakította, a nyolcvanas években folytatott restaurálások pedig nem hoztak látványos eredményt a ciklus képeit illetően, melyek közül mindössze a kivonulás és az ütközet volt felismerhető.

4 A vizsolyi sorozat kapcsán Janó Mihály úgy véli, 3 Myskovszky Viktor. A csécsi templom és régi falfestményei. Archeológiai Értesítő, 1893. 327. 4 Lukács Zsuzsa: A Szent László-legenda a középkori magyar falképfestészetben. (In: Athleta Patriae, 1980. 203.); Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Budapest, 1954. 237.; Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon. Budapest, 1977. 173. A felső mező nyugati falán található, alatta még egy festékréteget fedeztek fel. 582