A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - BORSOS Balázs: A bodrogközi települések földrajzi és területhasznosítási típusai a XIX. század közepén

gáti oldala előtt, egészen a helységig benyúló rétöblözet (Nagyrét), amelyben a Bodrogköz egyik legnagyobb tava is található (Nagyréti-tó). (Ez a rét alkotja Kiskövesd határának nyugati rétjeit is.) Érdemes megjegyezni, hogy a szőlőhegy és a rét közti átmeneten található egy egészen keskeny szántócsík, tehát a hegylábi jelleg, ha csökevényes formában is, de kimutatható! A Bodrog mögötti rétek és a Nagyrét között van azonban még egy széles szántóöv. Ez egy valószínűleg megmaradt övzátony és apróbb homokdombok együttese; utóbbiak a széles nagyréti föld nyugati (Templomhomok, Nagyhomok, Véghomok) és keleti oldalán (Felső és Alsó Vincehomok) húzódnak. Vagyis a határ a jellegzetes Bodrog-parti (keskeny rét, széles szántó, széles rét) és hegylábi (szőlő-legelő-erdő, széles szántó, széles rét) beosztástól egyaránt különbözik, és sajátságos formát mutat (szőlő, keskeny szántó, széles rét, széles szántó, széles rét). Ez az egyéni határ nem vált a helység kárára: „a természetnek tsak nem minden ajándékaival bír; folyó és álló vizében van halászó, és tsikászó helye, malma, erdeje, szőleje, épületre alkalmatos köve van, (...) barmokat is nevelnek."

29 Királyhelmecnek sem: „minderiféle gabonát, kukoriczát, káposztát, dohányt bőven terem; szép tölgyes erdeje, szőlőhegye, híres cseresznyéje, sok gyümölcse és egy kerek hegy tövében szép fekvése van."

30 9. csoport. Azok a Bodrog jobb parti helységek tartoznak ide, melyeknek határa átnyúlik a Bodrogközbe. A Bodrog „eredete" alatt nem sokkal Zemplén mezővárosa határa kiterjed a bal partra is Pálfölde és Újlak között.

31 Ezek a többi helységhez hasonlóan szántók, egy nagyobb réttel. Innentől egészen Alsóberecki-Agócpusztáig a falvak határa a Bodrog középvonalán húzódik. Itt azonban egyszerre megszűnnek a bal parti helységek és a torkolatig (a Sárospatakkal szemközti Kispatak kivételével) nem találunk többet, mint ahogy a parti szántósáv is eltűnik. Ezt a jelenséget többféleképpen is magyarázhatjuk, s valószínűleg ezek együttesen hatottak. 1. Közelebb vagyunk a Tisza torkolatához, a Tisza visszaduzzasztja a Bodrog vizét, s emiatt az alsó szakaszon könnyebben kilép a medréből, ereket, mocsarakat töltve fel. 2. A folyó esése Sárospatak alatt a felső szakaszhoz képest jelentékenyen megnő (0,86 cm/km-ről 5,6 cm/km-re), ugyanakkor mélysége csökken és medre keskenyebb lesz.

32 Emiatt munkavégző képessége nő, s mivel a hordaléka nagy részét még a felső szakaszon lerakta, a maradékot könnyebben elszállítja, s még pusztítja is a bal partot. A felső szakaszon levő magasabb part az eredő öt folyó beszállított hordalékából származik. 3. A Tokaji (Zempléni)-hegységből lerohanó patakok hordaléka a jobb partot építi és annyira megemeli, hogy csak a bal partra tudnak az árvizek kifolyni. A patakok (pl. Vámosújfalu alatt) akkora hordalékkúpot halmozhatnak föl, hogy a Bodrog maga is eltérül miattuk és a Bodrogköz belseje felé meanderezni kezd. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a Ronyva hordalékkúpján Sátoraljaújhely alatt is. A jobb parti magasabb rész és az emiatt itt elterülő szántók különösen jól megfigyelhetők a Tokaji (Zempléni)-hegységhez közeli kanyaroknál, míg a Bodrogközbe beforduló kanyarok (domború part) esetében a jobb parton is rétet, legelőt, vagy az ártéri erdők maradványait láthatjuk. Szántó foltokat a bal parton csak Ardó és Olaszi határában találunk, apró homokdombok, illetve partmaradványok tetején. Sárospatak határának nagyobb része a Bodrogközbe esik, de ezt az erek barázdálta mo29 Vályi A., 1799. III. 401. 30 Fényes E., 1837. III. 412. 31 Zemplén adatai, mivel az átnyúló rész igen kicsi és nem tartozik az Ardótól lefelé eső, jellegzetesen átnyúló határú helységek közé, a statisztikai vizsgálatban nem szerepelnek. 32 Dóka K., 1977. 106. 325