A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

TAKÁCS Miklós: A kisalföldi, Árpád-kori cserépbográcsok pontosabb időrendje (Egy kísérlet a leletanyag rendeszerezésére)

Egyrészt, egyetlen egy példával a kézzel formált, avar kori vagy 9. századi típus, másrészt pedig igen magas számban a leggyakoribb forma, a fémbográcsot utánzó alakú, Árpád-kori típus. Ezen utóbbi edényeket tipológiai szempontból három csoportra osztottam. (Az egyes típusokat lásd a 14. táblán levő időrendi táblázaton.) Az első forma oldalfala magas, hengerszerű vagy alig kihajló, alja pedig igen lapos (kisalföldi 1. típus, mostani anyaggyűjtésemben ilyen: 1. tábla 3). Az ilyen cserépbográcsoknak általában alig kiugró, szögletes és élesen metszett a pereme. A fülrésznél azonban a perem belső síkja mindig jelentős mértékben kihúzott, és élben záródik. A párosával, de egymástól aránylag nagy távolságban elhelyezkedő füleket pedig nagy és kerek lyukakkal fúrták át. További érdekes részlet, az egyik ilyen bogrács, az Ógyalla (Hurbanovo, Szlov.) - abadombi oldalfalát díszítő hullámvonal-köteg. Az l-es, elég ritka típussal ellentétben igen gyakori egy közepesen magas oldalfalú, erősen ívelt aljú forma (kisalföldi 2. típus) (mostani anyaggyűjtésemben ilyenek: 8. tábla 1; 9. tábla 1). E bográcsok többségének a pereme mind a külső mind a belső, ritkábban pedig csak a külső edénysík felé szélesedik ki. E kiszélesedő perem élei mindig lekerekítettek, a felső lezárásuk pedig egy széles, vízszintes sík. További jellegzetessége e peremtípusnak, hogy az a fülrésznél vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben szélesedik ki. A fül két átfúrása pedig aránylag közel van egymáshoz és általában kerek, ritkábban szögletes vagy rés alakú. E cserépbográcsok oldalfalát csak igen ritkán, szinte kivételképpen díszítették. A minta ilyen esetben vagy a nagy közökkel bekarcolt egyenes vonal, ún. „csigavonal" vagy pedig körömbenyomkodások sora a perem alatt. A közepesen magas oldalfalú, erősen ívelt aljú bográcsok közt akadt egy olyan is, a Koroncó - bábotai példány, amelynek pereme az 1. típus peremeihez hasonlóan csak egy kicsit szélesedett ki, éleit pedig a szokásos lekerekítés helyett élesen levágták. A Koroncó - bábotai bogrács egy további fontos, de a tíz évvel ezelőtti dolgozatomban talán nem eléggé hangsúlyozott részlete, hogy alját bekarcolt hullámvonal-köteggel díszítették. A Kisalföldön feltűnő harmadik bográcstípus (kisalföldi 3. típus) már tíz évvel ezelőtt is egy elég különleges, helyi formának tűnt, hiszen csak a pozsonyi (Bratislava, Szlov.) Prímás téren (Primacialné námestie) feltárt fazekaskemencében bontották ki több példányát. Formai szempontból a fentebb másodikként leírott, közepesen magas oldalfalú, erősen ívelt aljú típus továbbfejlesztésének tekinthető. Ennél a hengerszerű, magas oldalfalhoz egy szintén igen magas, már nem is gömbölyű, hanem inkább kúpszerű fenék csatlakozik. Tíz éve írott dolgozatom is megerősítette azt, hogy az Árpád-kori fazekasipar struktúrája, az egymással párhuzamosan létező sok kis műhely miatt egy-egy „műhelykörzeten" belül is elég gyakoriak lehetnek a formai ingadozások. így az sem megy ritkaságszámba, ha egy-egy edény a formai osztályok egyikébe sem illik bele. Az előző anyaggyűjtésem során a Kisalföldön is találtam olyan bográcsot, amelynek formai jegyeit a fentebb vázolt keretek közé nem tudtam beilleszteni. Dyen volt például egy KoroncóNégyfai-dűlői bogrács. Ennek alja a fentebb részletesen leírt, kisalföldi 2. típusra emlékeztető módon mély, erősen ívelő alakú volt. Az ehhez csatlakozó oldalfalát viszont, 2. típussal ellentétben nemcsak közepesen, hanem hangsúlyosan magasra formázták. Ezen edényt részletformái miatt annak idején inkább a kelet-dunántúli, mezőföldi „műhelykörzet" termékeivel véltem összekapcsolhatónak, belföldi importnak minősítve kisalföldi megjelenését. 31 Ilyen volt pl. egy ebedi (Sturovo-Obid, Szlov.) bográcsperem: Zabojnik, Jozef On the Problems of SetÜements of the AvarKhaganatePeriod in Slovakia. ArchRozhl 40 (1988)419,16. ábra 2. 32 Caplovic 1965.9. ára 2; HabovStiak 1974.1. ábra 1; Takács 1986.14. tábla 2,3. 33 Ilyeneket közölt a Kisalföld különböző részeiről: HabovStiak 1974. 7. ábra 1; Cheben 1987. 6. ábra 6, 7. ábra 1; Takács 1989.1. tábla 9,15-18,20. 34 Takács 1986. 35. 35 Takács 1986. 38. 452