A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

KILIÁN István: Szűcs Sámuelnek, Miskolc helytörténészének élete és naplója

SZŰCS SÁMUELNEK, MISKOLC HELYTÖRTÉNÉSZÉNEK ÉLETE ÉS NAPLÓJA KILIÁN ISTVÁN I. A SZŰCS CSALÁD Naplóírónk apja, idősebb Szűcs Sámuel volt. Szülei papi pályára szánták, s ezért még a sárospataki teológiára is beíratták, a fiatalembert azonban a világi pálya vonzotta. Először 1814-ben kötött házasságot Paksy Szathmáry Zsuzsannával, a kistokaji református lelkész leányával. Ebből a házasságból hét gyermek született. Ezek közül három már gyermekkorában, s maga az édesanya is 1826. január 24-én meghalt. Az özvegy férfira négy gyermek maradt: Sámuel, Miklós, Imre és György. Sámuel, a mi naplóírónk volt a legidősebb, ő is csak hétesztendős volt 1826-ban. A négygyermekes apának hamarosan meg kellett nősülnie, s egy özvegyasszonyt - Barkassy Klárát vette el feleségül. Ettől az asszonytól még öt gyermeke született: Bertalan, Lajos, Hermine, László és Kálmán. Idősebb Szűcs Sámuel első házasságából született Imre nevű gyermeke 1826-ban, a második házasságából született Hermine nevű leánya 1833. december 30-án, László valószínűleg még csecsemőkorában meghalt. Naplóírónknak tehát két testvére, Miklós és György maradtak életben, valamint három féltestvére, Bertalan, Lajos és Kálmán. Idősebb Szűcs Sámuel tehát hat fiút nevelt. Első feleségétől, Paksy Szathmáry Zsuzsannától született György nevű gyermekét 1841. október 2-án vesztette el. A fiatal fiú éppen úgy, mint testvérei, Késmárkon volt jogot tanulni, amikor a végzetes betegség, az „ínláz" megtámadta szervezetét, s meghalt. S így öt fiút kellett kitaníttatnia az apának.

1 A család történetét naplóírónk kutatta ki, s összegyűjtötte az elődök életét is. A nemességet egy bizonyos Szűcs György nyerte 1666-ban. Anyai részről egészen Török Bálintig vezette vissza a família történetét. A Szűcs család története során háromféleképpen írta családi nevét: Zeöch, Szűcs, Szeöts. A nemesi címert Szűcs Sámuel az alábbiak szerint írta le: „... a paizs kék udvarában zöld téren, fészken ülő, természetes színű pellikán, három fiát melle vérével táplálva, a paizs feletti sisak koronáján hasonló pellikán látszik. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst veres."

2 Naplóírónk apjáról két helyen ír igen részletesen. Életrajza szerint 1787. december 3-án született. Tanulmányait Miskolcon, Lőcsén és Sárospatakon végezte, 1810-ben Pesten nyert ügyvédi oklevelet. Hazatérte után több uradalomnál vállalt „ügyészi" állást. Nagy hírnevet szerzett később az ügyvédi praxisban is. 1842-ben a büntető törvényszék „szorgalmas, szakavatott és erélyes ülnöke volt". Idősebb Szűcs Sámuel 1. Szűcs Sámuel testvéreiről szóló adatokat a naplóból szedtük. Testvérei életét soha meg nem írta. Apjáról szóló, igen részletes életrajzában megemlékezik testvéreiről, féltestvéreiről is. Vö. Szűcs Sámuel naplója (a továbbiakban: Sz. S.:) IV. 42-55. 2. A nemesi pajzs leírása: Szűcs Sámuel: A Szeőts vagy Szűcs-család története. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye (a továbbiakban HOM Helyt. Gy.) Ltsz. 74.15.2. Kézirat 2. lap. 293