A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

KOLOZS KOMÁROM KRASSÓ UPTÓ 9. kép. Vármegyei címerek (Tagányi, 1880. nyomán) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címere két mezőre osztott (11. kép), melynek felső mezejében a koronát tartó oroszlán jelképezi Pest, Pilis és Solt széket,

26 alatta, a pajzsba ékelt mezőben kardot tartó magyar ruhás vitéz a Kiskunság jelképe. Szeben vármegye címere esetében a pajzsra Szerdahely szék címere került. A medve mint pajzstartó Újház szék, az oroszlán Szászsebes szék címeréből lett átvéve. A pajzsra tett aranykorona Szeben szék címeréből lett átvéve (13. kép).

27 Szolnok-Doboka vármegye címerét a Magyar Tudományos Akadémiai Archaeologiai Bizottsága tervezte meg 1877-ben úgy, hogy Doboka meglehetősen bonyolult címerét

28 figyelmen kívül hagyták. A pajzsot hullámos ezüst pólya (a Szamos folyót jelképezi) osztja ketté. A felső kék mezőben Szt. László király vágtat lován, fölötte hét aranycsillag ragyog (a honfoglaló hét vezér jelképe). Az alsó mezőben a dés-óvári emléktemplom, előtte egy kő hever (14. kép).

29 Torda-Aranyos vármegye címere Tagányinál két egymás felé fordított pajzsból áll, feléjük helyezett koronával (15. kép). Az 1911-es kataszterben jóval egyszerűbb a címerkép: egyetlen pajzsban, mely vágással két mezőre van osztva, a felső mezőben a 26. Az 1911-es címerkataszter címerképén az oroszlán nem hármashalmon áll, hanem a pajzsot megosztó szarufán (6. tábla). 27.. A címer egyszerűsödött az 1911-es címerkataszter ábrája (7. tábla) szerint. A Pallas 15. köt. 472. negyedelt pajzsot mutat be, ami eltér a hozzá mellékelt megyetérkép címerétől! 28. Negyedelt pajzs boglárpajzzsal {Tagányi K., 1880. I. 22. tábla). 29. Véleményünk szerint a címerből elhagyhatók lettek volna a csillagok (miért éppen e vármegyénél kell utalni a „hét" vezérre?!), s úgyszintén felesleges a templom előtt a kőlap is. 115