A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

volt.

64 1940-től Sikorszky cukrászdája és kávéháza elnevezéssel volt ismeretes.

65 Egykori cukrászok visszaemlékezése szerint a műhelyt és üzletet egy segéddel és egy tanulóval vezette. Az államosítás után a miskolci vendéglátóipari vállalat 50. számú egységeként üzemelt, s ismereteink szerint 1956 előtt megszűnt. Rudi-féle kávéház (1876): Egykori meglétéről az 1876. évi piacrendőri szabályokból tudunk. Ennek 27. pontja szerint „A bérkocsik felosztva a Korona fogadó előtt, a Boldogasszony utcában a Rudi-féle kávéház s a Kőhalmi-ház közötti téren, a társas kocsik a vendéglők előtt szintén felosztva fognak állni." A Boldogasszony a mai Déryné utca volt, tehát itt, ezen a környéken lehet azonosítani ezt a kávéházat. 1895-ben már nyomát sem találjuk az írásokban. Erzsébet Kávéház, Tűzoltó Kávéház (?1895-): Az 1895-ös címtár szerint Lusztig József üzemelteti az Erzsébet kávéházat a Kossuth u. 1. sz. alatt. Az 1910-es és a háború alatti években tiszti kaszinó működött itt. 1920-ban már Tűzoltó kávéház a neve, vezetője vagy bérlője pedig Perl Gyula.

66 Egy évtized múlva Krausz Tamással találkozunk, mint üzemeltetővel. A köztudatban mint „nyilvánosház-gyanús" intézmény maradt meg. Helyén épült a Palotás étterem. Polgári Kávéház: A Széchenyi u. 28. számmal jelzett, napjainkban is meglévő épületben volt. A Szinva-híd melletti sarkon, a közből nyíló bejárattal. (Jelenleg Bányász klub működik benne.) Emlékét egy amatőr fotó idézi, a cégtáblán Fritz, alatta Polgári Kávéház felirattal. A fotó az 1930-as évek legvégén készült (12. kép). Az 1939-es címjegyzék a kávésok között ekkor utoljára tünteti fel Fritz Ferencet. A kávéházak az 1930-as évektől vagy megszűntek, vagy beolvadtak más üzletágba, esetleg csak nevükben őrizték tovább egykori jellegzetességüket, hogy megnyissák az utat azon a vonalon, amelyen sokasodva jelentek meg a presszók, eszpresszók, kávébárok. Gyors elterjedésüket elősegítette, hogy viszonylag kis befektetéssel, a kávéházaknál jóval szerényebb rezsivel is jövedelmezőbbek voltak. Mint Gundel Imre megállapítja, elterjedésükben fontos szerepet kaptak az új kávéfőző gépek, másrészt annak az igénynek a kielégítése, hogy ne a kirakatban kelljen ülni, hanem egy meghitt sarokban, vagy éppen állva, gyorsan lehessen elfogyasztani az italt. így nyílt meg 1937-ben az első presszó Budapesten.

67 Miskolc nem maradt el ettől lényegesen, hiszen 1940-ben itt is megnyílt az első presszó. AZRA eszpresszó (1940-1951): Doró Ernő cukrásznak volt az az ötlete, hogy a színház előcsarnokában álló bal sarokhelyiségben intim presszót rendez be. Sajtófogadtatása a következő volt: „Mintha Ezeregyéjszaka elevenedett volna meg a modern intim helyiségben, olyan remekbe készült, ízléses volt. . . . Kirítt a város eddigi üzletei közül." Ez a szobanagyságú helyiség vetekedett Roráriussal, vagy Nagy cukrászdájával az Uránia mellett, de akár Piva Carlóéval is a főutcán. „Van már hová menni, ha esik az eső, zimankós az idő, a színházi szüneteket is eltölthetik jobban a nézők, mint a fűtetlen, sivár színházi előcsarnokban" - írja a sajtó. Nevét pedig onnan kapta, hogy akkor játszották Szép Ernő hasonnevű játékát. A berendezés a legjobb tervezők és kivitelezők munkája. „Schuman készítette a bútor-, Juhász a kárpitosmunkát. A Hasscég szállította a linóleum, bútorzat és plüss árut. Demeter a lakatos-, Kun a műkő- és szobrászati munkát végezte, Hilóczky pedig a vizes és csempemunkát. Rigó volt a szobafestő, Hlavács a mázoló. Az egészet pedig Menner László tervezte."

68 64. VII-1/d. Ce. 2360. 65. Földes L., 1943.93-117. 66. Tóth K.,i. m. 50. 67. Gundel l.-Harmath J., i. m. 45. 68. Komáromy J. hagyatékának eddig fel nem dolgozott anyagából. A kézirat 1972-ben készült, jellegét tekintve sajtóközlemény, újságcikk. 276