A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok Abaúj vármegye 18. század végi vásáraihoz és az Abaúj megyei lakosság vásározási szokásaihoz

Alsómecenzéfre, Jászó, Szepsi, Szomolnok, Remete és Gölnice sokadalmaiba. Az alsómecenzéfiek saját helységükön kívül főleg Jászon, Szepsiben, Szomolnokon és Remetén vásároztak. A helybelieken kívül azonban 53 abaúji község lakói vásároztak Mecenzéfen. Bácskai Vera és Nagy Lajos szerint inkább a napi szükségletet szerezték itt be a falusiak, és kisebb tételben meglévő feleslegeiket értékesítették az itteni piacokon. Az 1772/73-as paraszti vallomások inkább azt látszanak igazolni, hogy a mecenzéfi vásárokat, piacokat inkább a magas élelmiszerárak miatt, a fémipari termékek beszerzési lehetősége okán látogatták több település lakói is. Torna és Abaúj megye úrbéreseinek vallomása arra is enged következtetni, hogy Mecenzéf vásárai nagy szerepet játszottak Gömör, Szepes és Sáros megyék lakóinak élelmiszer-ellátásában. Tornában szinte rendszeresen visszatérő jellemzője a paraszti vásároknak, hogy a Szikszón, Miskolcon, Sajószentpéteren vásárolt gabonát Mecenzéfen értékesítik.

10 Abaúj úrbéresei is leginkább azt emlegetik Mecenzéffel kapcsolatban, hogy itt „jó áron eladhatunk mindent . . ., s ami kell, megvásárolhatjuk". Első helyen mindössze két falu lakosai említették a mecenzéfi sokadalmakat: Mindszent és Rudnok úrbéresei. Mindkét községben közelsége miatt. Második helyen is csak két településen - Szeszta és Nagyida - említették Alsó- és Felsőmecenzéf vásárait. Mindkét helyen közelsége miatt. Nem volt azonban olyan település, melynek lakói csak kizárólag Mecenzéf sokadalmaira jártak volna. Ennek okát a mezővárost harmadik-negyedik vagy sokadik helyen megemlítők vallomásaiból hámozhatjuk ki. Mint a Torna megyei községek, az Abaúj megyeiek is, haszonszerzésre használták fel a mecenzéfi piacot. Erről vallanak a Mecenzéfet harmadik helyen említő Litka község lakói - akik egyébként 6 mezővárost látogattak rendszeresen - amikor arról szólnak, hogy „olykor Szikszón, s más bővebb földű helyekre szoktunk járni életet venni, s nyereségre Szepsibe, Jászóba és Mecenzéfbe felhordani". Jászó lakói viszont saját termékfölöslegüket viszik a harmadik helyen említett Mecenzéf re. Szászfa lakói is harmadik helyen látogatják a tőlük négy és fél mérföldre lévő Mecenzéfet, de ők - amellett, hogy Szomolnokra „pénzért életet fuvaroznak" - „az alsóbb részeken . . . maguk is vesznek haszonra, s Mecenzéfre felhordják" a gabonát. Hasonlóan járnak el Szolnok lakói. Harmadik helyen említették még minden megjegyzés nélkül Mecenzéf vásárait az alábbi falvakban: Szőled, Vajda, Nagybodoló, Felső-Középlánc, Alsólánc, Keresztété, Jászóújfalu, Idrány, Debrőd, Jánok lakói. Kány lakói azonban határozottan leszögezték: „Miskolc tájékán az életet kész pénzen vesszük nyereségnek okáért, és eladni Mecenzéfre szoktuk felhordani." A vallomások szerint ugyanezt tették Buzita, Somodi, Semse, Pisendor, Pédér, Peretse, Pány és Lakranc lakói, akik szintén harmadiknak említik a mecenzéfi vásárokat. Mecenzéfet a negyedik helyen látogató falvak ugyancsak vallanak a haszonra történő kereskedésükről. Kéti lakói „a bővebb földű helyekre" lemennek, ott „életet vesznek", s „azt a felső városokba szokták nyereséggel felhordani". Gagy bátor lakói „gyakran országos vásárokra - Szikszóra, Miskolcra - szoktak" lemenni, „és ottan életet venni, s azt Mecenzéfre, az holott jobb áron eladhatják, felhordani". Ha nem szóltak is róla, bizonyára hasonlóan cselekedtek Komáróc, Pereny, Petri, Szemere, Vécse lakói is, akik valamennyien negyedik helyen emlegették a mecenzéfi sokadalmakat. Rendszeresen jártak még Mecenzéfre, s többnyire haszonszerzés céljából az alábbi települések lakói, akik ötödik, hatodik, hetedik avagy nyolcadik, kilencedik helyen emlegették e várost: Nyésta, Pamlény, Szepsi, Alsónovaj, Felsőnovaj, Selyeb, Alsószend, Tengerfalva, Tomor, Apáti, Csenéte, Detek, Devecser, Fancsal, Fáj, Szántó, Felsőgadna, Alsógadna, Kupa. 10. Vö. 9. jegyzet. 200 •