A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok Gömör megye lakóinak vásározási szokásaihoz és a gömöri vásárok 18. század végi történetéhez

IRODALOM Bácskai V.-Nagy L., 1984. Piackörzetek, piacközpontok és vásárok Magyarországon 1828-ban. Bp. Dr. Borovszky S., (szerk.) é. n. Gömör-Kishont vármegye. Bp. Danyi D.-Dávid Z., (szerk.) 1960. Az első magyarországi népszámlálás. 1784-1787. Bp. Fényes E., 1851. Magyarország geographiai szótára, I-IV. Pest. Hunfalvy J., (szerk.) 1867. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest IIa B., 1976. Gömör megye. Bp. KoticsJ., 1986. Kalendáris szokások a Medvesalján. Debrecen Paraszti vallomások, Gömör 1771. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 9 kérdőpontjára adott válaszok. Megtalálhatók: Magyar Országos Levéltár, Mikrofilmtár, Úrbérrendezési iratok, Gömör megye. A községek ábécérendben. Dolgozatunk lényegében ennek a forrásegységnek az elemzésére épül. Pintér L, 1986. Dél-Gömör településnéprajza. Debrecen Rebro, Karol 1959. Urbárska regulácia Márie Terézie a poddanské úpravy Josefa II. Bratislava Ujváry Z., 1987-1988. Gömör honismereti kutatásának történetéből. Miskolc (A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25.) Viga Gy., 1980. A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedőútjai az Alföldre. Ethnographia XCI. 1984. A bükki szlovák falvak szerepe a táji munkamegosztásban (Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon.) (Szerk.: Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula.) Miskolc 1988. Néhány szempont a táji munkamegosztás néprajzi vizsgálatához (Észak-magyarországi példák alapján). (Emlékkönyv Szabadfalvi József születésének 60. évfordulóján.) (Szerk: Dobrossy István-Viga Gyula.) Miskolc BEITRÄGE ZU DEN MARKTBRÄUCHEN DER BEWOHNER IM KOMITAT GÖMÖR SOWIE ZUR GESCHICHTE DER GÖMÖRER MÄRKTE ENDE DES 18. JAHRHUNDERTS Selbst noch im 18. Jahrhundert waren die Berufe der Einwohner des Komitats Gömör noch durch die naturgeographischen Gegebenheiten bestimmt. So zwangen der Erzbergbau, die Tonverarbeitung, die Schafhaltung, die Schweinehaltung, die Bienenzucht, die Kalk- und Holzkohlebrennerei, das Leben im Wald und die Fertigung von Holzgenäten die Einwohnerschaft zu einem ständigen Warenaustausch. Aus diesem Grunde spielten die Wochenmärkte aber auch die Landesmessen im Leben der Menschen von Gömör eine wichtige Rolle. Im letzten Drittel des 18. Jahrhunderts wohnten 110-120 Tausend Menschen in diesem Komitat. Mit ganz speziellen Produkten zogen die Einwohner zu Pferd und Wagen in die Grosse Ungarische Tiefebene. Regelmässig besuchten sie auch das Gebiet von Hegyalja. Doch als ihre wichtigsten Warenaustauschplätze galten die Märkte in den Marktflecken des Komitats sowie in den Nachbarkomitaten. 224