A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok Gömör megye lakóinak vásározási szokásaihoz és a gömöri vásárok 18. század végi történetéhez

foglalatosság Rimaszombaton. Zsip, Majom, Meleghegy, Pálfalva, Radnot és Szutor lakói „a Rimaszombatban lakó pénzes embereknek fuvaroznak" -, ahogyan vallották. A rimaszombati vásárokat első helyen megkereső vásározók közül a rimaszécsiek maguk is vásártartó mezővárosban laknak, s ahogyan vallották, saját vásáraikon, „akinek módja van benne marhabul pénzt vehet". Rimaszombatra azonban hetivásárokra járnak, és sokan közülük „szekereskedni, fuvaroskodni" is. A rimaszombati vásárokat második helyen emlegetők száma sem kevés. A távolság sem nagy. Általában 2-3-4 mérföld. A gömöriek emlegetett vásárai többnyire 4-5 mérföldnyi körzetben találhatók, de nagyon kedvelik az 1-2 órányi távolságra lévő sokadalmakat. A Rimaszombatra második helyen ellátogatok is 2-3 mérföldnyi távolságról tesznek említést. Ezek a falvak az alábbiak: Abafalva, Ajnácskő, Bánrévi, Bisztra, Csorna, Egyházasbást, Fillér, Füge, Gerlicze, Harmac, Alsóhangony, Felsőhangony, Jené, Keszi, Naprágy, Péterfalva, Poloszka, Poszoba, Ratkó, Ratkólehota, Répás, Sőreg, Susa, Szásza és Újvásár. A Rimaszombatot második helyen emlegetők különösebb jellemzőkkel nem toldják meg vallomásaikat, mint ahogyan a harmadik helyen ide járók sem. Legfeljebb a távolság növekszik egy-két mérfölddel, s már nem fordul elő olyan megfogalmazás, hogy azért járnak e sokadalmakba, mert „közel van". Természetesen panasz sincs szájukon. Közlik, mint tényt, hogy ők harmadik helyen Rimaszombatot keresik fel adásvétel céljából. Ezek pedig a következő települések lakói: Baracza, Borosznak, Alsófalu, Félfalu, Gergelyfalva, Gömörpanyit, Hamva, Harkács, Horka, Felsőkalósa, Királyi, Lekenye, Lénártfalva, Lökösháza, Mellété, Méhi, Oldalfalva, Ráss, Runya, Sankfalva, Szkáros, Tornaalja, Alsóvály, Visnyó és Zsór. Viszonylag magas azon községek száma, amelyeknek a lakói negyedik helyen emlegetik vásározó helyeik között Rimaszombatot. Ezek a falvak többnyire három-négy mérföldre vannak a várostól, s lakóik „fuvaroskodnak" és több-kevesebb rendszerességgel „apró faáruval" kereskednek. Név szerint a következők: Baradna, Dobrapatak, Hrusova, Követses, Lipócz, Polom, Poprocs, Putnok - ez utóbbi maga is vásártartó mezőváros - Ratkószuha, Rónapatak, Sztris. Rimaszombat köré négyes gyűrűt vont tehát a vásározók hada, s e négyes gyűrűn kívül keringett még egy „árva falucska", amelyiknek lakói ötödik helyen említették a rimaszombati sokadalmakat. Ez pedig Alsókalósa volt. íme a három nagy gömöri vásározó központ, ahova keresztbe-kasba a vásártartó mezővárosok lakói is rendszeresen eljártak piacozni, vásározni, adni-venni. E három nagy vásári, kereskedelmi centrumnak megvolt azonban a maga holdudvara, vagy ha úgy tetszik mezővárosi vásári bolygórendszere. E bolygók közül a legnagyobb, látogatottságra legalábbis a legnépszerűbb Ratkó volt. Ez a Turóc patak mentén fekvő mezőváros királyi privilégiumként „bírt" vásárokat. A lakosok ugyan 1770 táján már nem nagyon büszkélkedtek vele, s maguk rendszeresen jártak Jolsvára és Rimaszombatba, de 43 településről több-kevesebb rendszerességgel felkeresték a lakosok Ratkó sokadalmait is. Zdichava lakóinak egyetlen vásározó helye volt a hozzájuk „közel lévő" oppidum. Ez a fában szegény mezőváros több liszt- és kallómalmot működtetett a Turóc vizén, s az 1800-as évek közepén már 104 tímárt és cserzővargát, mintegy másfél száz durvaposztó- és gubacsinálót írtak össze a „falai" között. Egyéb mesterséget űző kézművesek is sokan éltek Ratkón. Szűk határa, kevés szántója és rétje lévén, terménybehozatalra szorult a lakosság, s a ratkói piacon Felső-Gömör falvainak a többségéből is eljártak élelmet vásárolni a lakosok.

11 Első helyen emlegették a ratkói vásárokat az alábbi falvakban: Baradna, Bisztra, Borosznak, Dobrapatak, Fillér, Gerlicze, Hrusova, 11. Dr. Borovszky S., é. n. 85-86.; Bácskai V.-Nagy L., 1984. 49.; Fényes £.,1851. 218